Mekkora az ideális páratartalom?
- Dátum: 2014.02.11., 15:48
- asztma, betegség, mérés, Páratartalom
Lakóhelyünk páratartalma odafigyelést igényel, legfőképpen azért, mert a túl alacsony és a túl magas érték is káros lehet az egészségre.
Az ideális lakóhelyi páratartalom 50 százalék körül van, úgy szoktak fogalmazni, ha 40 és 60 százalék közötti az érték, akkor nincs teendő. Több helyen azzal a problémával szembesülnek, hogy otthonukban rendszeresen túl nedves a levegő, ezen elsősorban sok szellőztetéssel lehet segíteni, de akut helyzetben párátlanító készüléket érdemes beszerezni. Ha a páratartalom tartósan 75 százalék körül/felett van, az azért veszélyes, mert nagy eséllyel alakul ki penészedés.
A másik véglet a száraz levegő, ami szintén káros lehet mind az egészséges emberre, mind a veszélyeztetettekre. Az első teendő itt is a mérés. Amennyiben a páratartalom tartósan 40 százalék alatt van, érdemes elgondolkodni egy párásító berendezés beszerzésén és használatán. Főképp azért, mert az ilyen levegő köhögést okozhat, és megnő a légúti megbetegedések kockázata. Nem beszélve arról, hogy a tüdőproblémákkal küzdőknél, és az asztmásoknál akár komoly fulladásos tünetek is jelentkezhetnek. Különösen veszélyeztetett a gyerekek csoportja.
A páratartalom növelésére vannak persze kisebb, házi praktikák is, a gépvásárlás előtt ezeket is kipróbálhatjuk. A benti teregetés, radiátorra rögzíthető kis víztároló tégely használata akár segíthet is.
Meg kell említeni, hogy a páratartalom mellett a lakás hőmérséklete is fontos. Az ajánlott érték 19 és 21 Celsius fok közötti, kisgyermek esetében ezt egy-két Celsius fokkal érdemes emelni.
Fotó:
pixabay.com
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.