Mekkora az ideális páratartalom?
- Dátum: 2014.02.11., 15:48
- asztma, betegség, mérés, Páratartalom
Lakóhelyünk páratartalma odafigyelést igényel, legfőképpen azért, mert a túl alacsony és a túl magas érték is káros lehet az egészségre.
Az ideális lakóhelyi páratartalom 50 százalék körül van, úgy szoktak fogalmazni, ha 40 és 60 százalék közötti az érték, akkor nincs teendő. Több helyen azzal a problémával szembesülnek, hogy otthonukban rendszeresen túl nedves a levegő, ezen elsősorban sok szellőztetéssel lehet segíteni, de akut helyzetben párátlanító készüléket érdemes beszerezni. Ha a páratartalom tartósan 75 százalék körül/felett van, az azért veszélyes, mert nagy eséllyel alakul ki penészedés.
A másik véglet a száraz levegő, ami szintén káros lehet mind az egészséges emberre, mind a veszélyeztetettekre. Az első teendő itt is a mérés. Amennyiben a páratartalom tartósan 40 százalék alatt van, érdemes elgondolkodni egy párásító berendezés beszerzésén és használatán. Főképp azért, mert az ilyen levegő köhögést okozhat, és megnő a légúti megbetegedések kockázata. Nem beszélve arról, hogy a tüdőproblémákkal küzdőknél, és az asztmásoknál akár komoly fulladásos tünetek is jelentkezhetnek. Különösen veszélyeztetett a gyerekek csoportja.
A páratartalom növelésére vannak persze kisebb, házi praktikák is, a gépvásárlás előtt ezeket is kipróbálhatjuk. A benti teregetés, radiátorra rögzíthető kis víztároló tégely használata akár segíthet is.
Meg kell említeni, hogy a páratartalom mellett a lakás hőmérséklete is fontos. Az ajánlott érték 19 és 21 Celsius fok közötti, kisgyermek esetében ezt egy-két Celsius fokkal érdemes emelni.
Fotó:
pixabay.com
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.