Mekkora az ideális páratartalom?
- Dátum: 2014.02.11., 15:48
- asztma, betegség, mérés, Páratartalom
Lakóhelyünk páratartalma odafigyelést igényel, legfőképpen azért, mert a túl alacsony és a túl magas érték is káros lehet az egészségre.
Az ideális lakóhelyi páratartalom 50 százalék körül van, úgy szoktak fogalmazni, ha 40 és 60 százalék közötti az érték, akkor nincs teendő. Több helyen azzal a problémával szembesülnek, hogy otthonukban rendszeresen túl nedves a levegő, ezen elsősorban sok szellőztetéssel lehet segíteni, de akut helyzetben párátlanító készüléket érdemes beszerezni. Ha a páratartalom tartósan 75 százalék körül/felett van, az azért veszélyes, mert nagy eséllyel alakul ki penészedés.
A másik véglet a száraz levegő, ami szintén káros lehet mind az egészséges emberre, mind a veszélyeztetettekre. Az első teendő itt is a mérés. Amennyiben a páratartalom tartósan 40 százalék alatt van, érdemes elgondolkodni egy párásító berendezés beszerzésén és használatán. Főképp azért, mert az ilyen levegő köhögést okozhat, és megnő a légúti megbetegedések kockázata. Nem beszélve arról, hogy a tüdőproblémákkal küzdőknél, és az asztmásoknál akár komoly fulladásos tünetek is jelentkezhetnek. Különösen veszélyeztetett a gyerekek csoportja.
A páratartalom növelésére vannak persze kisebb, házi praktikák is, a gépvásárlás előtt ezeket is kipróbálhatjuk. A benti teregetés, radiátorra rögzíthető kis víztároló tégely használata akár segíthet is.
Meg kell említeni, hogy a páratartalom mellett a lakás hőmérséklete is fontos. Az ajánlott érték 19 és 21 Celsius fok közötti, kisgyermek esetében ezt egy-két Celsius fokkal érdemes emelni.
Fotó:
pixabay.com
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?