Menü

Úgy vásárolunk, ahogy akarják?

Sokszor nem is gondolunk bele, hogy az üzletekben semmi sincs csak úgy, véletlenül elhelyezve. Főleg a nagy bevásárlóközpontokban komoly, előre kidolgozott stratégiával torpedóznak minket, befolyásolják döntéseinket, és szükségleteket keltenek bennünk.

Gyakori kutatási téma a bevásárlási szokások feltérképezése, és annak vizsgálata is, hogy a vásárlás közben milyen arányban hozunk érzelmi és racionális döntéseket.

Minden egyes döntés energiát igényel, vásárlás során ez az igénybevétel fokozódik (apróbb, de sok- sok döntés), és ráadásul óriási információtömeg is zúdul ránk az üzletekben. Az agyunk tehát hamar elfárad, így választásainkat egyre inkább külső tényezők (akciók, érzékszervekre ható reklámfogások) fogják meghatározni.

Ezért aztán nem meglepő, hogy a vásárlók 20%-a akkor is megveszi az akciós terméket, ha az valójában nem is kedvezményes (drágább, mint a többi termék), és az is gyakori, hogy az „egyet fizetsz, kettőt kapsz” akció ellenére csak egy terméket tesznek kosarukba a vásárlók.

Átlagosan a vásárlás első 20- 30 percében tudunk koncentrálni, vagyis racionális döntéseket hozni, ezt követően elkezdünk agyunk érzelmi részével gondolkodni, pontosabban sodródni. Persze az sem mindegy, hogy eleve milyen fáradtsági szinten vágunk bele a nagybevásárlásba, és bizonyos módszerek segíthetnek tudatosabb vásárlást véghezvinni. Például, előzetes lista összeállításával csökkenthetjük a reklámok befolyásoló hatását, és ezzel némileg agyunkat is tehermentesíthetjük. Ettől függetlenül, sok döntést kell meghozni, és a kutatók szerint 40 perc vásárlás után agyunk teljesen kimerül, a racionális döntések száma minimálisra csökken, az ár- érték arányok felmérése pedig megreked.

Fotó:
pixabay.com

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.