Menü

Szülés utáni felépülés kihívásai

A szülést követő felépülés mind fizikai, mind érzelmi kihívásokat állít a kismama elé. A felépülés fázisai, és a tüneteke általánosnak tekinthetőek, azonban nagyon sokféleképpen élik meg (át) ezt az időszakot a kismamák.

A szülést követően elkezdődik a méh visszahúzódása, amely enyhe, rendszertelen utófájásokban nyilvánulhat meg, ezek a panaszok pedig még 4-6 hétig előfordulhatnak, jelentkezhetnek. A gát és a hüvely gyógyulása sem fájdalommentes, mindezt pedig még megtetézheti egy esetleges aranyér panasz is, mely szintén sok kellemetlenséget tud okozni.

A fizikai tüneteket kimerültség és fáradtság súlyosbíthatja, ezért fontos, hogy minden kínálkozó segítséget igénybe vegyünk, és a felszabaduló időt alvással, és pihenéssel töltsünk.

A mell érzékenysége fokozódik, amikor a szülés után 48-72 órával a tejtermelés (belövell) intenzíven megindul, a szoptatás pedig további kellemetlenségekkel járhat (például: a mell begyulladása). Az is előfordulhat, hogy a szülést követően a medencefenék kinyúlása miatt vizelettartási problémák jelentkeznek.

Így elsőre persze mindez horrorisztikusnak tűnhet, de az időszak megélése (átélése) egyénenként nagyon változó lehet. A kismamák többsége pedig azt állítja, hogy a kisbaba jelenléte, megérkezése mindenért kárpótol.

Érdemes azért a lehetőségekhez képest többször kimozdulni otthonról, próbáljunk azért időt csenni magunkra is, hiszen kell erő a felgyógyuláshoz. A vaspótlás is alapvető fontosságú lehet, ezt többek között tojás, vörös hús, zöldségek fogyasztásával tehetjük meg.

Fotó:
pixabay.com

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.