Menü

Piros, vagy inkább zöld?

Egyes országokban, például Romániában, vagy korábban Szingapúrban, a színtévesztők nem kaphatnak jogosítványt. Pedig ma már ez a szembetegség szemüveggel korrigálható.

A laikusok szerint a színtévesztők pontosan nem ismerik fel a jelzőlámpák színeit, miután a pirost összekeverik a zölddel. Valahogy így van, de nemcsak a piros szín hiányozhat egy színtévesztő felismerő skálájából.

Elvégeztem egy színtévesztőknek készített tesztet, s megállapíthattam, amit eddig is jól tudtam: pontosan tisztában vagyok, melyik szín milyen színű. Ez most nyilván olyan túl egyszerűen hangzik, pedig a színtévesztők számára nem olyan egyértelmű ez a kérdés.

A színtévesztés megállapítására többféle teszt létezik, ám a leggyakoribb az a fajta, amikor azonos színű pöttyök közé más színűeket rejtenek és ezek a normálisan látók számára jól olvasható számokat, vagy betűket képeznek.

Hazánkban mintegy 400 ezer embert érint ez a betegség, de szerencsére már nem kezelhetetlen, ugyanis az utóbbi esztendők komoly áttörést hoztak a színtévesztés korrigálásában. A kutatók ugyanis rájöttek, megfelelő szemüveg segítségével javítható ez az állapot.

A szemben, a színek érzékeléséért felelős sejtek, az úgynevezett csapok. Ezeknek három fő receptora van, a vörös, a zöld és az ibolya-kék. Ha valamelyik hiányzik, akkor beszélünk színvakságról, ha valamelyik gyengébben, rosszul működik, akkor pedig a színtévesztés állapota áll fenn. Ez a betegség lehet örökölhető is, de gyakoribb, ha valamilyen betegség folyományaként jelenik meg, zöld-, vagy szürkehályog miatt. Szerencsére a modern orvostudomány legújabb vívmányainak köszönhetően a színtévesztés nem állandó állapot, lehet rajta javítani.

Egyes országokban viszont a színtévesztők nem kaphatnak jogosítványt, sőt az Amerikai Egyesült Államokban csak megszorításokkal lehet valaki pilóta, ha ilyen nyavalyája van.

Fotó:
pixabay.com

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.