Menü

Siker: a hegy és az arra felvezető út

Nem minden siker címlap sztori, vannak teljesen hétköznapi sikerek is, és több a hasonlóság közöttük, mint azt gondolnánk.

A siker alapvetően a tevékenység öröme, de megélésében fontos az elismerés is. Persze hogy mit tekintünk sikernek az nagyon változó lehet, hiszen függ a társadalomtól, neveltetésünktől, külső visszajelzésektől. Ha gyerekkorban a tanult tehetetlenséget (ha sokáig azt éljük meg, hogy nem tudunk változtatni a dolgokon, akkor az egy idő után tehetetlenségbe fordul át) tapasztaljuk, akkor a későbbiek során nehéz lesz megtanulni, hogy hogyan legyünk sikeresek. Ugyanez a probléma azoknál is, akik kudarckerülők, ők egészen másra összpontosítják energiáikat, így nem tudnak igazi sikereket megélni.

Az is nagyon igaz, hogy a sikerhez vezető út sokféle lehet. Valaki az állandó támogatásból, pozitív visszajelzésekből, megerősítésekből táplálkozva tud sikereket elérni, mások viszont traumákból, fájdalmakból nyernek akaraterőt teljesítményükhöz.

Az önbizalom fontos eleme a sikerességnek, viszont a legtöbb ember úgy érzi nem teljes és elégséges a magabiztossága. Ez azonban nem igazi önbizalomhiány, inkább egyfajta örök elégedetlenség, ami előre mutat és segíti a siker elérését. Sportpszichológiában például gyakran használják a hegy szimbólumot a teljesítményre. Minden sportolónak másmilyen ez a „hegye” (például van, aki úgy érzékeli, egy jéghegyet kell megmásznia, amin mindig visszacsúszik), amely befolyásolja azt is mennyire lesz képes sikereket elérni és megélni. Persze a szakemberek azt is hangsúlyozzák, hogy néha meg is kell állni, és hátratekinteni az eddigi útra, eredményekre, ez a fajta megerősítés is elengedhetetlen.

A sikerhez vezető út kritikus pontja az is, hogy a megmérettetéseket miként értékeljük. Fontos, hogy ezeket a stresszhelyzeteket képesek legyünk kihívásokká konvertálni, ami a szorongás helyett inkább pozitív energiákat szabadít fel bennünk. A pszichológiában ezzel kapcsolatban a teljesítmény optimális zónájáról beszélnek, egy olyan állapotról, amikor se nem szorong valaki, se nem unatkozik. Az unatkozás itt arra vonatkozik, hogy ha például egy sportteljesítmény túl evidens, előre regisztrált eredmény, akkor ez negatív hatással lehet a motivációra nézve.

Mivel a társadalom csak a látványos sikereket tűzi zászlóra, a hétköznapi sikerek gyakran süllyesztőbe kerülnek. A külső hatások gyakran megnehezíthetik, hogy a kisebb, hétköznapi sikereket is megéljük. Mindenféle, fajta siker esetén fontos a kisebb célok felállítása, a lépésről lépésre haladás. És meg kell tanulni kezelni, az egy- egy nagyobb siker után jelentkező ürességet is. Ilyenkor a meglévő sikeréhség mellett is nehéz újra tervezni, és újabb motivációs bázist kialakítani önmagunkban.

Fotó:
pixabay.com

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

Flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.