Menü

Akik hisznek a mesékben…

Azt mondják a gyerekek sokkal nyitottabbak a természetfeletti dolgok iránt. A gyermeki „vallásnak” persze egészen más jelei és csatornái vannak, mint a felnőttek spiritualitásának. Úgy tűnik, felnőttként újra kell tanulnunk a gyermekekre jellemző ösztönös nyitottságot.

A mese a fontos kapocs lehet szülő és gyermek között, és valójában a gyermeki „hitet” is leképezi. A mesék világa ugyanis tükrözi a gyermeki gondolkodás sajátosságait, és ezen a speciális nyelven (mese világában) találkoznak először olyan témákkal, mint az élet és halál, jó és rossz, és számos más világképet érintő fogalommal, érzelemmel. A kisgyerekek hite így tulajdonképpen a mesevilágán keresztül realizálódik, és hasonló funkciókat tölt be, mint a „felnőttek vallás”. A vallások fontos szerepe az emberi életben, hogy szembesítenek az élet nagy kérdéseivel, de egyúttal reményt keltenek, magyarázatot adnak és csökkentik az emberekben felgyülemlő szorongást, félelmet és feszültséget.

A mese a sajátos eszközeivel megmutatja a világot a gyerekek számára nagyon is reálisan, de közben vigasztal és megnyugtat is. Ezen kívül még számos párhuzam felfedezhető a vallások és a mesék „hitbéli” funkciói között. A mesék, akárcsak a vallások nemcsak feszültségoldó hatással bírnak, hanem tanító szerepük is van. A szakemberek viszont óvva intenek attól, hogy felnőttként belerondítva a mesék indirekt nevelő hatásába, el kezdjük megfejteni a mese mondani valóját, vagy direkt módon levonjuk a tanulságot. A nevelő hatás természetes módon hat a mesén keresztül, mivel a gyermek érzelmileg azonosul a történettel, és tulajdonképpen a fantázia segítségével jut el a spiritualitás élményéhez, átéléshez.

A mese, a fantázia világa a gyermekek természetes eszköze a lelki kiterjedésre, a spiritualitásra. Az pedig már egy külön levezetést igényelne, hogy a kisgyermekkorban a meséből táplálkozó hitet, miként váltja fel a kamaszkori kétely, melynek szintén elengedhetetlen szerepe van a saját hit, és valódi spiritualitás megtalálásában.

Fotó:
pixabay.com

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.

Kutya a családban

Lakótelepen nőttem fel, sajnos soha nem volt háziállatom, így nem volt lehetőségem megtapasztalni, milyen érzés egy házi kedvenc a családban, ám költözésünk óta fontolgatom, hogy menhelyről hazaviszek egy kutyust.

Iskolai telefonhasználat pro és kontra

Mai témánk apropóját az adta, amit a minap olvastam a világhálón: a brit iskolákban szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be: az iskolák felelőssége lesz, hogy a diákok ne használhassák a mobiltelefonjukat a tanórákon. Iskolai telefonhasználat pro és kontra.

Ha nem múlik a gyereknél a köhögés…

Téli-télvégi időszakban gyakrabban betegek a gyermekeink, s különösen azok a gyerekek hajlamosak az influenzára, elhúzódó hurutos és/vagy száraz köhögésre, akik közösségbe járnak, azaz bölcsisek, ovisok vagy iskolába járnak, tehát szinte minden csemete.

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.