Menü

Mit jelent az ökológiai lábnyom?

A környezetszennyezés témai legtöbbször átfogó fogalmi rendszer kíséretében jelennek meg és globalizációs folyamatokról szólnak. A nagyléptékben való gondolkodás akár hatásos is lehet, de ez a fajta kommunikáció mégis kicsit „személyteleníti” a problémát, elmismásolva ezzel a személyes felelősséget.

Az ökológiai lábnyom fogalma ezzel szemben személyesebbé teszi a kérdéskört, szemlélteti például, hogy egy ember vagy egy család eltartásához mennyi termelőképes földterületre van szükség. Másképpen fogalmazva az ökolábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelhez szükséges javakat.

Az interneten fellelhető kalkulátorok segítségével bárki megtudhatja, a személyes ökológiai lábnyomának méretét, amelyet így összehasonlíthat különböző statisztikákkal, például, az átlagos vagy optimális értékkel. 

A fogalom olyan területeket érint, mint például: a táplálkozási szokások, vásárlási szokások, közlekedés, szemetelés és így tovább. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen élelmiszereket vásárlunk (helyben termelt vagy sem), ökolábnyomunk méretét az is meghatározza, hogy milyen közlekedési formákat veszünk igénybe, és az is kritikus kérdés, hogy hogyan kezeljük az általunk termelt hulladékokat.

Mindez által az is szemléltethető, hogy a Föld eltartó képességéhez képest mekkora tehernek számít a mi személyes életvitelünk, és az is láthatóvá válik, mennyire károsítjuk mi magunk az élővilágot, és rontjuk ez által a jövő nemzedékének esélyeit.

Fotó:
sxc.hu

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.