Káros lehet a téli meleg
- Dátum: 2014.01.05., 13:12
- állatvilág, enyhe tél, meleg január, mezőgazdaság
Januári mércével mérve extrém meleg volt az elmúlt időszakban az időjárásunk, és a meteorológusok a következő napokra is ezt a magas, 10-15 Celsius fokos hőmérsékletet jósolják.
A novemberi végi-december eleji hűvös időszak után egyáltalán nem csodálkoztunk az enyhe év végén. Főképp, hogy elmúlt esztendőkben rendre így alakult hazánk időjárása. A január eleji tavasz azonban elég szokatlan, ráadásul kevés előnytől eltekintve sok hátránnyal is jár.
A növények virágba borulása későbbi elfagyásukat eredményezheti. A mezőgazdaságban amiatt is károk keletkezhetnek, hogy a különböző betegségeket hordozó kórokozók nem pusztulnak el. Előfordul, hogy bizonyos haszonnövények helyett ilyen esetekben például újat kell ültetni, ami energia és anyagi szempontból is pluszt jelent. A megszokottól eltérő hőmérséklet az állatokat is megzavarhatja.
Persze az enyhe január eleje, amellett, hogy tényleg szokatlan, nem számít kirívónak. Akkor válna igazából extrémmé a helyzet, ha a meleg egész hónapban, esetleg februárra megmaradna. Erre jelenleg kicsi az esély.
Ugyanakkor a mostani időjárás jelzésértékű is lehet. Azt a tapasztalatot, hogy a téli melegnek később isszuk meg a levét, számos népi megfigyelés is bizonyítja. Ráadásul épp tavaly érezhettük leginkább a bőrünkön: a márciusi és az áprilisi „tél” már nemcsak a mezőgazdaságnak és az állatvilágnak, hanem az emberi szervezetnek is komoly kihívást jelent.
Fotó:
pixabay.com
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.