Menü

Hogyan legyünk magabiztosak?

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság adottság, vagyis valaki vagy olyan, vagy nem. Ez abszolút tévhit, a magabiztosság tanulható, a lényege, hogy sikerélményeinket és negatív tapasztalatainkat tudatosan és megfelelően értékeljük.

Ha sok pozitív visszajelzést kapunk, akkor azt nem olyan nehéz önbizalmunk szolgálatába állítani. De mi a helyzet a kritikákkal, negatív megjegyzésekkel? Nos, az is egy kihívás, hogy kezeljük ezeket, és csak a szükséges jelentőséget tulajdonítsuk nekik. Ha ez sikerül, akkor ezzel megint csak önbizalmunkat edzettük, erősítettük. Itt érdemes megjegyezni, hogy az is gondot okozhat, ha valaki csak a negatív visszajelzéseket hajlamos figyelembe venni. Ez a negatív szelekció téves információt küld az önismeretünk számára, ami hosszú távon alacsony önértékeléshez, bizonytalansághoz vezet.

A siker és a magabiztosság nem feltétlenül járnak „kéz a kézben”. Vannak, akik sikereik ellenére folyamatosan hibáikra koncentrálnak. Nekik is szükségük van arra, hogy „tanulják” a magabiztosságot. És ennek ellentéte is igaz. Vagyis tapasztalhatjuk azt is, hogy valaki hibái és kudarcai ellenére is nagyon magabiztos. Ez helyes hozzáállás, hiszen nem a tökéletesség a cél, mindenki követ el a hibákat. Ha a negatív tapasztalatokat megtanuljuk nem általánosítani egész személyiségünkre nézve, akkor fejlődhetünk igazán, ami szintén a magabiztosság irányába hat.

Fontos lépés, hogy minden kis célunkkal tisztába legyünk, és tudatosítsuk magunkban, ha ezeket elértük. Ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz, inkább igyekezzünk feltérképezni önmagunkat. Ha gyengeségeinket túlzottan felnagyítjuk, akkor könnyen kishitűvé válhatunk, ami ugye a magabiztosság ellentéte. Tanuljuk meg kezelni, és életünkbe integrálni kudarcainkat, de lényeges hogy büszkének is tudjunk lenni saját magunkra.

Persze a magabiztossághoz szükség van az énhatékonyság-, és a kompetenciaérzéshez. Tehát erőfeszítésekre is szükség van, és néha bizony ki kell menni a frontvonalra, vagyis az életbe, ahol aztán a hasznát is vehetjük majd a megszerzett magabiztosságnak.

Fotó:
pixabay.com

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.