Menü

Ma van a szülinapom!

Gyorsan elérkezett kisbabánk első szülinapja. Ekkora már nem is baba, hanem inkább kisgyerek, aki egyre önállóbb. Sok egyéves ilyenkor szülője kezébe kapaszkodva lépked, de olyan is akad, aki önállóan totyog. A beszéde is rohamosan fejlődik. Ha a szülinapi tortán a gyertyát még nem is fújja el egyedül, azért napról, napra egyre ügyesebb.

Csemeténk első életévéhez közel már igazi kis virgonc. Imád jönni-menni, mászva, vagy totyogva, esetleg kapaszkodva lépegetve, felfedezni a lakást, a szűkebb és tágabb környezetét. Akkor se keseredjünk el, ha a kicsi még nem megy egyedül. A szakemberek úgy vélik, minél tovább mászik, annál jobb. Előfordul, hogy csak 16-18 hónapos korra érnek meg a gyerekek az önálló járásra, úgyhogy ne legyünk türelmetlenek. Hagyjunk időt neki, hogy magától érje el ezt a fejlődési lépcsőt, ne erőltessük a járást, ha még inkább mászni szeretne.

Az egyéves gyerkőc beszédfejlődése is napról-napra alakul. Előfordulhat, hogy már tudatosan használ szavakat (anya, apa, baba, mama), de az, hogy csak a szavak elejét mondja (el, le fel, iiii, ééé, pá stb.). A szülők ebben a korban sokat segíthetnek olyan szótagismétlő szavakat használnak, amelyeket a kicsi is ki tud ejteni és be tud azonosítani, például: pápá, baba, tütü, vauvau stb.

Ekkora már több egyszerű felszólítást, kérést megért a babánk, tisztában van rengeteg szó jelentésével és tudja, hogy egy-egy tárgy mire való. Utánozhatja is bizonyos állatok hangját. Élvezi a közös éneklést, mondókázást, beszélgetést. Próbáljunk vele minél többet foglalkozni, meséljünk, daloljunk. Ebben a korban kifejezetten élvezik azokat a mondókákat, ahol a szöveget egyszerű mutogatás kísér (Csip-csip csóka, Tarka szárnyú pillangó, Lepke, Süti-süti pogácsát stb.). Adjunk a kezükbe egyszerű hangszereket, csörgőket, kis dobokat, xilofont, hadd élvezzék a zenélést ők is.

A játékaik továbbra is egyszerű dolgok. Igen hasznos a gúlaépítő, ahol az egyre csökkenő méretű formákat egymásba, vagy egymásra tudják helyezni. Jelöljünk ki neki egy kincsesládát, amibe a saját kis játékait ki és be tudja pakolni. Gurítsunk labdát, autót, kukucskáljunk, fogócskázzunk, bújócskázzunk vele.

Fotó:
pixabay.com

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.