Menü

Már modern tudomány is bizonyította gyógyerejét: az orvosi acsalapu

A kevésbé ismert gyógynövény jelentős gyógyerővel bír, ráadásul a modern tudomány újabb érdekes hatásait tárta fel.

Amerikai kutatások például arról számolnak be, hogy az acsalapu hatékonyan csökkentheti a migrénes rohamok gyakoriságát, és enyhíti a panaszokat is. Németországban ezért migrén elleni gyógyszert készítenek belőle, egyébként pedig fájdalomcsillapítók előállításához is használja a gyógyszeripar.

Az egész növény, de különösen a gyökértörzs nagy mennyiségben tartalmaz olyan hatóanyagokat (például: illóolajok, cserzőanyagok, pektin, ásványi anyagok), melyek sebgyógyító hatásúak, és a nyálkahártyát is védik.

A növény külsőleg és belsőleg is hasznosítható. A szárított növényből készült tea torokgyulladás ellen használható, valamint légúti betegségek (köhögés, asztma) esetén is bevethető. Egyébként görcsoldó hatása is ismert, ezért gyomorgörcs, epegörcs, és húgyhólyag- görcs esetén jól hasznosítható. Leveléből teát, a gyökérrészekből pedig főzetet készíthetünk, de ezek az italok intenzív szaguk miatt rosszullétet is okozhatnak, ezért javasolt más gyógynövényekkel, esetleg mézzel keverni.

Szétzúzott leveleit pedig külsőleg is alkalmazhatjuk, borogathatunk vele horzsolásokat, ficamokat, nehezen gyógyuló sebeket, égési sérüléseket,és még ízületi fájdalmak csillapítására is felhasználhatjuk.

Az acsalapu tehát nagyon sokrétű gyógyhatással bír. Mégis fontos tudni, hogy nagyon erős hatású anyagokat tartalmaz, ezért hosszú távon, nagy mennyiségben nem szabad belsőleg alkalmazni. Várandós kismamáknak és kisgyerekeknek pedig nem javasolt a növényből készült ital fogyasztása.

Fotó:
orvosok.hu

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.