Menü

Fontos tanácsok válás esetére

Önmagában egy válás még nem feltétlenül jelent hosszútávon fennálló negatív következményeket a gyerekekre nézve. De tény, hogy a válást övező bizonyos körülmények (szülők közötti súlyos konfliktus, szereptévesztések, káros kompenzációk) rossz hatással lehetnek a gyerekek fejlődésére, személyiségére.

Éppen ezért nem arra kell koncentrálnunk, hogy egy válást minden körülmények között elkerüljünk a gyerekek érdekében, ha nem a válással kapcsolatos törvényszerűségekre, tipikus hibák kivédésére kell felvértezni magunkat szülőként.

 Az egyik ilyen törvényszerűség, az a tény, hogy általában a gyerekek szülők iránti lojalitása, hűsége, elköteleződése nagyon erős. Ez az alapbizalom teszi lehetővé számunkra, hogy zavartalanul fejlődjünk, és felfedezzük a világot. Na, már most egy válás esetén az egyik fél sokszor megkísérli aláásni a másik szülő iránt érzett gyermeki lojalitást. Az emberek többsége ezzel persze nem tudatosan akar ártani saját gyermekének. Ilyenkor többnyire az történik, hogy a saját párkapcsolati csalódottságunkat, kudarcunkat hárítjuk át, és a rossz tapasztalatokat kiterjesztjük a másik fél minden szerepére. Pedig a párkapcsolati kudarcok nem feltétlenül jelentik azt, hogy az élet más területén (például szülői szerep) sem működik jól az illető. Egyébként azért sem szerencsés ehhez a „taktikához” folyamodnunk, mert valójában ellenkező hatást válthatunk ki. Tehát, ha az egyik szülő próbálja aláásni a másik szülő iránt érzett gyermeki lojalitást (szidja a másik félt), akkor gyakran saját távolságát növeli ezzel gyermekétől.

Egy bizonyos, a válás következtében a gyerekek számára meginog az általános biztonság-, és állandóságérzet, normál esetben persze beindul az alkalmazkodási folyamat és előbb- több helyre áll a rend. De ebben a kritikus időszakban a szülők érzékelik ezt, és azt is, hogy a gyerekekre kevesebb figyelem jut. Beindulnak a kompenzációs módszerek a szülők részéről. Például megindul az új partnerek bevonása a gyerekek életében. Pedig szülő pótlékokra nincs szükség normál esetben. Ez csak szerepzavarokat okoz, ami még inkább mélyíti a válás negatív következményeit. Szülőként azzal tehetünk a legtöbbet, ha megőrizzük a szerepek állandóságát. Tehát a másik fél szerepét nem ruházzuk át másra, és mi magunk is megmaradunk a felelős, irányító szülői szerepnél. Hiszen gyakran az is probléma, ha a gyerek elkezdi felelősnek érezni magát a szülők közötti konfliktus megoldásában, és „felnőttes” feladatokat vállalva igyekszik segíteni.

Abban ma már szinte minden szakember egyetért, hogy sokszor egy rendkívül rossz házasság fenntartása károsabb, mint egy válás. Mégis a szülőknek körültekintőknek kell lennie a válás előkészítésénél, és az azt követő időszakban is.

Fotó:
pixabay.com

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.

Amikor a test állandó készenlétben van

Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.