Menü

Fontos tanácsok válás esetére

Önmagában egy válás még nem feltétlenül jelent hosszútávon fennálló negatív következményeket a gyerekekre nézve. De tény, hogy a válást övező bizonyos körülmények (szülők közötti súlyos konfliktus, szereptévesztések, káros kompenzációk) rossz hatással lehetnek a gyerekek fejlődésére, személyiségére.

Éppen ezért nem arra kell koncentrálnunk, hogy egy válást minden körülmények között elkerüljünk a gyerekek érdekében, ha nem a válással kapcsolatos törvényszerűségekre, tipikus hibák kivédésére kell felvértezni magunkat szülőként.

 Az egyik ilyen törvényszerűség, az a tény, hogy általában a gyerekek szülők iránti lojalitása, hűsége, elköteleződése nagyon erős. Ez az alapbizalom teszi lehetővé számunkra, hogy zavartalanul fejlődjünk, és felfedezzük a világot. Na, már most egy válás esetén az egyik fél sokszor megkísérli aláásni a másik szülő iránt érzett gyermeki lojalitást. Az emberek többsége ezzel persze nem tudatosan akar ártani saját gyermekének. Ilyenkor többnyire az történik, hogy a saját párkapcsolati csalódottságunkat, kudarcunkat hárítjuk át, és a rossz tapasztalatokat kiterjesztjük a másik fél minden szerepére. Pedig a párkapcsolati kudarcok nem feltétlenül jelentik azt, hogy az élet más területén (például szülői szerep) sem működik jól az illető. Egyébként azért sem szerencsés ehhez a „taktikához” folyamodnunk, mert valójában ellenkező hatást válthatunk ki. Tehát, ha az egyik szülő próbálja aláásni a másik szülő iránt érzett gyermeki lojalitást (szidja a másik félt), akkor gyakran saját távolságát növeli ezzel gyermekétől.

Egy bizonyos, a válás következtében a gyerekek számára meginog az általános biztonság-, és állandóságérzet, normál esetben persze beindul az alkalmazkodási folyamat és előbb- több helyre áll a rend. De ebben a kritikus időszakban a szülők érzékelik ezt, és azt is, hogy a gyerekekre kevesebb figyelem jut. Beindulnak a kompenzációs módszerek a szülők részéről. Például megindul az új partnerek bevonása a gyerekek életében. Pedig szülő pótlékokra nincs szükség normál esetben. Ez csak szerepzavarokat okoz, ami még inkább mélyíti a válás negatív következményeit. Szülőként azzal tehetünk a legtöbbet, ha megőrizzük a szerepek állandóságát. Tehát a másik fél szerepét nem ruházzuk át másra, és mi magunk is megmaradunk a felelős, irányító szülői szerepnél. Hiszen gyakran az is probléma, ha a gyerek elkezdi felelősnek érezni magát a szülők közötti konfliktus megoldásában, és „felnőttes” feladatokat vállalva igyekszik segíteni.

Abban ma már szinte minden szakember egyetért, hogy sokszor egy rendkívül rossz házasság fenntartása károsabb, mint egy válás. Mégis a szülőknek körültekintőknek kell lennie a válás előkészítésénél, és az azt követő időszakban is.

Fotó:
pixabay.com

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.