Menü

Fontos tanácsok válás esetére

Önmagában egy válás még nem feltétlenül jelent hosszútávon fennálló negatív következményeket a gyerekekre nézve. De tény, hogy a válást övező bizonyos körülmények (szülők közötti súlyos konfliktus, szereptévesztések, káros kompenzációk) rossz hatással lehetnek a gyerekek fejlődésére, személyiségére.

Éppen ezért nem arra kell koncentrálnunk, hogy egy válást minden körülmények között elkerüljünk a gyerekek érdekében, ha nem a válással kapcsolatos törvényszerűségekre, tipikus hibák kivédésére kell felvértezni magunkat szülőként.

 Az egyik ilyen törvényszerűség, az a tény, hogy általában a gyerekek szülők iránti lojalitása, hűsége, elköteleződése nagyon erős. Ez az alapbizalom teszi lehetővé számunkra, hogy zavartalanul fejlődjünk, és felfedezzük a világot. Na, már most egy válás esetén az egyik fél sokszor megkísérli aláásni a másik szülő iránt érzett gyermeki lojalitást. Az emberek többsége ezzel persze nem tudatosan akar ártani saját gyermekének. Ilyenkor többnyire az történik, hogy a saját párkapcsolati csalódottságunkat, kudarcunkat hárítjuk át, és a rossz tapasztalatokat kiterjesztjük a másik fél minden szerepére. Pedig a párkapcsolati kudarcok nem feltétlenül jelentik azt, hogy az élet más területén (például szülői szerep) sem működik jól az illető. Egyébként azért sem szerencsés ehhez a „taktikához” folyamodnunk, mert valójában ellenkező hatást válthatunk ki. Tehát, ha az egyik szülő próbálja aláásni a másik szülő iránt érzett gyermeki lojalitást (szidja a másik félt), akkor gyakran saját távolságát növeli ezzel gyermekétől.

Egy bizonyos, a válás következtében a gyerekek számára meginog az általános biztonság-, és állandóságérzet, normál esetben persze beindul az alkalmazkodási folyamat és előbb- több helyre áll a rend. De ebben a kritikus időszakban a szülők érzékelik ezt, és azt is, hogy a gyerekekre kevesebb figyelem jut. Beindulnak a kompenzációs módszerek a szülők részéről. Például megindul az új partnerek bevonása a gyerekek életében. Pedig szülő pótlékokra nincs szükség normál esetben. Ez csak szerepzavarokat okoz, ami még inkább mélyíti a válás negatív következményeit. Szülőként azzal tehetünk a legtöbbet, ha megőrizzük a szerepek állandóságát. Tehát a másik fél szerepét nem ruházzuk át másra, és mi magunk is megmaradunk a felelős, irányító szülői szerepnél. Hiszen gyakran az is probléma, ha a gyerek elkezdi felelősnek érezni magát a szülők közötti konfliktus megoldásában, és „felnőttes” feladatokat vállalva igyekszik segíteni.

Abban ma már szinte minden szakember egyetért, hogy sokszor egy rendkívül rossz házasság fenntartása károsabb, mint egy válás. Mégis a szülőknek körültekintőknek kell lennie a válás előkészítésénél, és az azt követő időszakban is.

Fotó:
pixabay.com

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?