Menü

Harminc év után újra Miskolctapolcára érkezik az EFOTT

Nyolc zenei színpad, tizenhat hektáros terület, tíz kilométer kábel, három kilométer kerítés és egy nagyjából ezerkétszáz fős stáb. Ez a 2014-es EFOTT számokban. Az 1976 óta vándorló, minden évben új helyszínre költöző fesztivál jövőre Miskolctapolcára teszi át főhadiszállását. Július 15. és 20. között, harminc év után újra a miskolci Egyetemváros és környéke ad otthont az EFOTT-nak.

Az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának (EFOTT) egyedisége, hogy minden évben más helyszínre vándorol, biztosítva ezzel a változatosságot. Ez azonban hatalmas kihívások elé állítja a szervezőket, hiszen évről évre új területi adottságokhoz igazítva kell felépíteni egy nyolc színpados buli-birodalmat, amely napközben is számos kulturális és sport lehetőséget kínál a fesztiválozóknak. A szervezők ezúttal is a közönségre bízták, hogy melyik város adjon otthont az EFOTT-nak.

„Több mint 22 ezer szavazat érkezett, így a két legjobb pályázat közül végül Miskolctapolca lett a befutó. 2014-ben tehát a miskolci Egyetemvárost és környékét alakítjuk igazi buli-helyszínné azzal a nem titkolt céllal, hogy bebizonyítsuk, a sztereotípiákkal ellentétben ez a régió is rengeteg értékkel bír, és igazán színes kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A fesztiválhelyszín közelében található például a miskolctapolcai Barlangfürdő és egy hangulatos csónakázó tó is” – mondta Maszlavér Gábor fesztiváligazgató. – „A pályázatok elbírálásakor számos paramétert veszünk figyelembe.

Fontos számunkra, hogy könnyen megközelíthető, jó infrastruktúrával rendelkező helyszínt találjunk. Ebbe bele tartozik többek között a színpadok elhelyezése, a tisztálkodási lehetőségek megoldása, az ideális kempinghelyek kialakítása vagy éppen a sportolási lehetőségek. Nem tudjuk felhasználni az előző évben szerzett tapasztalatokat, hiszen mindig új adottságokhoz alkalmazkodunk, a nulláról kezdünk mindent, ami hatalmas kihívás. Az sem elhanyagolható a helyszínválasztásnál, hogy elegendő épített szálláshely legyen és a fesztiválozók a régióban színes turisztikai programokkal is találkozzanak. A Miskolci Egyetemnek azért is örülünk, mert nagyon erős és komoly hagyományokra épülő hallgatói élet folyik ott” – tette hozzá a szakember.

Az EFOTT csapata a Miskolci Egyetemmel karöltve egy tizenhat hektáros területen építi fel a fesztivált. A zenei programot jövőre is döntő többséggel magyar előadók biztosítják, de a szervezők számos meglepetéssel és újdonsággal készülnek.

EFOTT – 2014-ben Miskolctapolcán is csak szabadon!

Forrás, fotó:
redlemon.hu

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.