Menü

Olajos magvak – a lenmag és a szezámmag

Az olajos magvakról leginkább a nassolás juthat eszünkbe, például a napraforgó és a pisztácia, s mint az elnevezésük is mutatja, rendkívül magas a zsírtartalmuk. Azonban nem csak baráti összejöveteleken lehet ropogtatni előlük, hanem alkalmasak például a sütőipari felhasználásra is, s egészségünkre gyakorolt pozitív hatásuk is jelentős. Ilyen például a lenmag és a szezámmag.

A lenmag sok olajos maghoz hasonlóan kiemelkedő mennyiségben tartalmaz esszenciális zsírsavakat (Omega 3 és Omega 6), s fogyasztása jótékony hatást fejt ki az érfalakra és az ízületekre. Megelőzi az érelmeszesedést, de olajos mag révén kismértékű hashajtó hatása is van, magas rosttartalma pedig magába szívja a szervezet számára használhatatlan méreganyagokat, vagyis kitűnő méregtelítő hatással bír. Olaját a kozmetikai ipar is alkalmazza, mert kitűnő hatást fejt ki a bőrre is.

A táplálkozásban lenolajat saláták készítésére is lehet használni, ízletes vitaminbomba készíthető a segítségével. Fontos alapanyaga a teljes kiőrlésű pékáruknak, kenyereknek és pogácsáknak, s rendkívül jól használható aprósütemények ízesítésére is. Lisztté őrölve máshoz keverve az egészséges táplálkozás alkotóeleme, vízzel elkeverve pedig a tojást lehet vele helyettesíteni, ami jó hír a tojásallergiásoknak. Sok magnéziumot, kalciumot, káliumot, vasat és foszfort tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, a leggyakoribb rák és szív-érrendszeri betegségek ellen kiváló hatással rendelkezik.

A szezámmag fogyasztása kiemelkedően magas a kalcium tartalma miatt is egészséges, a magok közül kalciumból ez tartalmazza a legtöbbet. A szervezet számára könnyen emészthető, lassítja az öregedés folyamatát. A lenmag B1 és az E vitamin tartalma mellett nagy mennyiségű vasat raktároz, bővelkedik ásványi anyagokban, melyek közül a mangán, réz, magnézium, foszfor és cinktartalom kiemelkedő. A lenmaghoz hasonlóan a sütőipar előszeretettel használja.

Fotó:
pixabay.com

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.