Menü

Olajos magvak – a lenmag és a szezámmag

Az olajos magvakról leginkább a nassolás juthat eszünkbe, például a napraforgó és a pisztácia, s mint az elnevezésük is mutatja, rendkívül magas a zsírtartalmuk. Azonban nem csak baráti összejöveteleken lehet ropogtatni előlük, hanem alkalmasak például a sütőipari felhasználásra is, s egészségünkre gyakorolt pozitív hatásuk is jelentős. Ilyen például a lenmag és a szezámmag.

A lenmag sok olajos maghoz hasonlóan kiemelkedő mennyiségben tartalmaz esszenciális zsírsavakat (Omega 3 és Omega 6), s fogyasztása jótékony hatást fejt ki az érfalakra és az ízületekre. Megelőzi az érelmeszesedést, de olajos mag révén kismértékű hashajtó hatása is van, magas rosttartalma pedig magába szívja a szervezet számára használhatatlan méreganyagokat, vagyis kitűnő méregtelítő hatással bír. Olaját a kozmetikai ipar is alkalmazza, mert kitűnő hatást fejt ki a bőrre is.

A táplálkozásban lenolajat saláták készítésére is lehet használni, ízletes vitaminbomba készíthető a segítségével. Fontos alapanyaga a teljes kiőrlésű pékáruknak, kenyereknek és pogácsáknak, s rendkívül jól használható aprósütemények ízesítésére is. Lisztté őrölve máshoz keverve az egészséges táplálkozás alkotóeleme, vízzel elkeverve pedig a tojást lehet vele helyettesíteni, ami jó hír a tojásallergiásoknak. Sok magnéziumot, kalciumot, káliumot, vasat és foszfort tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, a leggyakoribb rák és szív-érrendszeri betegségek ellen kiváló hatással rendelkezik.

A szezámmag fogyasztása kiemelkedően magas a kalcium tartalma miatt is egészséges, a magok közül kalciumból ez tartalmazza a legtöbbet. A szervezet számára könnyen emészthető, lassítja az öregedés folyamatát. A lenmag B1 és az E vitamin tartalma mellett nagy mennyiségű vasat raktároz, bővelkedik ásványi anyagokban, melyek közül a mangán, réz, magnézium, foszfor és cinktartalom kiemelkedő. A lenmaghoz hasonlóan a sütőipar előszeretettel használja.

Fotó:
pixabay.com

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.