Válassz kávét gourmet módra

5 tipp, hogy a borok után szemes kávét is magabiztosan válassz!

A borkedvelők számára már ismert, mennyire meghatározóak a borokra nézve a termőhelyi adottságok,például a talaj, a klíma, vagy a fajta kiválasztása – ezért is kapnak olyan nagy odafigyelést a dűlőszelektált tételek. A kávék világában sincs ez másként; az ínyencek a single origin, vagyis területszelektált szemes kávékra esküsznek, amelyeket novembertől már a szupermarketek polcain is megtalálhatunk.

Amíg a boroknál emlékeinkre és barátaink tippjeire hagyatkozva bátran kalandozunk Tokajtól Szekszárdon át a badacsonyi borvidékig, addig a szemes kávék kiválasztásánál kevesebb támpontunk van a minőségi választáshoz. Pedig néhány – a borok világából már ismerős – szempont kedvenc kávénk megtalálásában is remek iránytű lehet.

Ezért is döntött úgy a Douwe Egberts, hogy az Omnia Reserve új területszelektált szemes kávéi bemutatásakor négy hazai borászatot – a Laposa Birtokot, a Hernyák Birtokot, a Dúzsi Tamás Pincészetet és a Szent Tamás Pincészetet - kér fel testvérbirtokként, hogy együttműködésük során közösen építséktovább a bor- és kávékultúrát.

TippekGávris Ivántól, a Douwe Egberts szakértőjétől a minőségi szemes kávé választáshoz:

1. Figyeljünk az eredetvédelemre– Az AOC vagy DOC rövidítések ismerősen csenghetnek a borkultúrában jártas fogyasztók számára, Franciaországban vagy Olaszországban ezekkel jelölik, ha egy olyan borkülönlegesség van a palackban, amely csak egy bizonyos régióra jellemző. Ezeknek a boroknak a minőségét szigorú helyi szabályozás is garantálja. A szemes kávék esetében szintén gyakran találkozunk az eredetvédelemre vonatkozó kifejezésekkel, például a világ legjobb kávéiról ismert Kolumbiában az IGP vagy PGI rövidítést használják az OFJ, vagyis Oltalom alatt álló Földrajzi Jelölésű termőhelyekre.
2. Fedezzük fel a termőhelyek egyedi karakterét– Egy jó tokaji vagy badacsonyi bor kóstolásakor talán felfigyeltünk már a finom ásványosságra, sós ízre, ami a kőzetek miatt a borban megjelenik. Ez a vulkanikus kőzet teszi egyedivé Guatemala kávéit is. És ahogyan a talaj, úgy az éghajlat (a napos órák száma, a csapadék) a tengerszint feletti magasság és a kitettség, de a helyi hagyományok is hatással vannak a kávé ízvilágára és további karakterjegyeket adhatnak hozzá. Az indiai Malabar-parton például a Monszun széllel szárítják a kávészemeket, míg a brazil Santa Helena és Sao Vincente birtokokon későn szüretelnek, hogy intenzívebb gyümölcsösséget és édeskés utóízt kapjanak.
3. A szemek mindent elárulnak– A single origin kávék minőségéről már a kávébabok is sokat elárulnak: az ép, egészséges szemek a kézi szüretelés és a gondos feldolgozás eredményei. Ahogyan a szőlőnél, szüretkor itt is kiemelten fontos, hogy a gyümölcs ne sérüljön. Egyetlen csésze eszpresszóhoz körülbelül 50 szem kávéra van szükség, így többször át is válogatják a szemeket a kifogástalan minőség érdekében.
4. Válasszuk a közepes pörkölésű szemes kávékat – A legtöbb szupermarketben kapható blend, vagyis különböző területekről származó és gyakran több kávéfajtából készülő házasítás erős pörkölést kap. De vigyázat, ahogy egy erősebb pörkölésű hordó néha elnyomja a bor karakterét, addig a pörkölés is elfedheti a szemes kávé finom illat- és ízjegyeit. Ezért a single origin kávéknál a világosabb, közepes pörkölés a jellemző, amely kiemeli aromáit.
5. A fenntarthatóság is fontos szempont –A szemes kávé jár a legkevesebb háztartási hulladékkal, ráadásul a csomagoláson arról is találhatunk infót, hogy az adott cég mennyire veszi figyelembe a fenntarthatósági szempontokat, például a helyi termelők anyagi és egészségi állapotát, vagy épp gyermekeik taníttatását. A Fairtrade logó, mint a méltányos kereskedelem szimbóluma ebben ad útmutatást, ahogyan az UTZ logó is azt garantálja, hogy az adott kávét fenntartható módon termesztik.

Forrás, fotó:
PRevolúcó