Menü

Kire bízzam a babámat?

A gyerekvállalás, nevelés sok lemondással jár, azonban az édesanyának is szüksége van magányos órákra, vagy éppen barátnős csevegésre, esetleg romantikus vacsorára és kettesben töltött pillanatokra az édesapával. Adódik a kérdés, ilyenkor kire bízzuk a babánkat?

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen idős korban hagyjuk idegenre a gyermekünket. Sok esetben azt gondoljuk, egy újszülöttel nem sok gond lehet, ha egy-két alkalommal cumisüvegből eszik, amíg anya távol van. Azonban a legkisebbeknek is tökéletesen működnek az észlelő receptoraik és bizony ők még minden változást utálnak. Akad olyan kicsi, amelyik édesanya megnyugtató ölelése, szívverése, illata nélkül lázasra sírja magát  _ még akkor is, ha éppen nem szopizik, helyette tápszert fogyaszt. A kötődés már a születés első pillanatától kialakul, ezért vegyük komolyan ezt a kérdést.

Az első időben, amíg a kicsi szopizik és három óránként eszik, talán a legjobb, hogy nem hagyjuk másra. Ha mégis kénytelenek vagyunk, akkor a legjobb, ha édesapára bízzuk ezt a feladatot, esetleg arra a családtagra, akivel szinte mindennap találkozik a csemeténk. Fontos, hogy a legkisebbeknek is elmagyarázzuk, miért szeretnénk, vagy kell másra hagyni. Ne surranjunk ki, tűnjünk el hirtelen, mert amikor a baba észreveszi, hogy nem vagyunk ott, megijedhet, és előfordulhat, hogy nem is nyugszik meg, amíg anya haza nem ér.

A nagyobbacska gyerekeknél, akik fél évesek is elmúltak, gyakorta megjelenik az úgynevezett szeparációs szorongás, amely kitarthat két-három éves korig is. Ez azt jelenti, hogy édesanya távollétében gyakorta eltörik a mécses, nehezen viselik a számukra legfontosabb lény hiányát. Aki nem tudja a nagyszülőre, a másik szülőre bízni a kicsit, az fogadhat bébiszittert is. Ebben az esetben ne az első alkalommal hagyjuk magára a kicsit a számára ismeretlen segítővel, hanem adjunk időt nekik, hogy összebarátkozzanak. Ugyanis nagyon fontos, hogy a pici biztonságérzete megmaradjon.

Minden baba tűréshatára más, fontos kérdés lehet, hogy a testvér(ek) jelenléte is egyfajta biztonságot jelent, a saját környezet ugyancsak, ezért, ha az anyuka kimenőt kap, ezekre is mindig ügyeljen.

A távozáskor figyeljünk arra is, hogy magabiztosan köszönjünk el. Ha sír, mindenképpen nyugtassuk meg a kicsit, de ragaszkodjunk ahhoz, hogy a megbeszéltek szerint távozunk. A csemete pedig addig játszhat a nagyival, az apával, a tesóval. Ne aggódjuk betegre magunkat, inkább telefonáljunk haza egy fél óra múlva, hogy a babánk megnyugodott-e, és ha halljuk, hogy vidáman játszik, jól érzi magát, akkor mi is élvezzük a programot, a kikapcsolódást.

Fotó:
pixabay.com

A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat

Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?