Menü

„Hűséget fogadtam, nem vakságot”

Vajon a címben idézett kijelentést, miért csak az erősebb nem képviselői bizonygatják párjuknak, miközben megbámulnak idegen nőket az utcán?

Nem mindegyik nő szereti, ha az utcán idegen férfiak tüntetik ki figyelmükkel, hangot adva tetszésüknek. Sokakat ez kimondottan zavarba hoz, főleg ha a tetszésnyilvánítás közönséges formában (például fütty szólam) történik.

Az sem ritka eset, hogy a férfiak oldalukon párjukkal sétálva is megnézik a szebbik nem csinos képviselőit. Ez fordított esetben nem ilyen gyakori jelenség, a nők szeme ugyanis kevésbé kalandozik el idegen férfiak testén, főleg akkor nem, ha párjukkal vannak.

Egy skóciai egyetemen végzett kutatás szerint a fentiekben leírt jelenségnek tudományos magyarázata is van. Kimutatták, hogy a férfiak tudattalanul is jobban vonzódnak újonnan látott női arcokhoz, a nők pedig inkább az ismerős férfiarcokat preferálják. A vizsgálat során férfiaknak női arcképeket mutattak, nőknek pedig férfiak fényképeit. A nők azokat a férfiakat értékelték vonzóbbnak, akiknek fényképeit többször látták, vagyis ismerősebbnek találták. Ezzel szemben a férfiak kevésbé ítélték vonzónak azokat a nőket, akiknek arcképeit többször látták.

Az evolúciós szemmel nézve, semmi nem véletlen. Az evolúció során a férfiak szaporodási stratégiájának sajátossága úgy alakult ki, hogy a főcél reproduktív siker nagymértékű növelése. Ennek eszköze leegyszerűsítve, minél több partnerrel történő párosodás. A nőknél ez evolúciósan másképp alakult ki, számukra fontos egy olyan megbízható partner megtalálása, aki alkalmas az utód gondozására, ez a gondolkodás egy hosszabb távú stratégiába illeszkedik.

Összességében persze annak, hogy a férfiak össze- vissza csapongva, sok nőtől nemzenek gyereket, nincs értelme gyakorlati szempontból. Mégis az evolúciós örökségek gyakran tudattalanul is hatnak viselkedésünkre. 

Fotó:
pixabay.com

"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?

Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.

A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”