Menü

„Hűséget fogadtam, nem vakságot”

Vajon a címben idézett kijelentést, miért csak az erősebb nem képviselői bizonygatják párjuknak, miközben megbámulnak idegen nőket az utcán?

Nem mindegyik nő szereti, ha az utcán idegen férfiak tüntetik ki figyelmükkel, hangot adva tetszésüknek. Sokakat ez kimondottan zavarba hoz, főleg ha a tetszésnyilvánítás közönséges formában (például fütty szólam) történik.

Az sem ritka eset, hogy a férfiak oldalukon párjukkal sétálva is megnézik a szebbik nem csinos képviselőit. Ez fordított esetben nem ilyen gyakori jelenség, a nők szeme ugyanis kevésbé kalandozik el idegen férfiak testén, főleg akkor nem, ha párjukkal vannak.

Egy skóciai egyetemen végzett kutatás szerint a fentiekben leírt jelenségnek tudományos magyarázata is van. Kimutatták, hogy a férfiak tudattalanul is jobban vonzódnak újonnan látott női arcokhoz, a nők pedig inkább az ismerős férfiarcokat preferálják. A vizsgálat során férfiaknak női arcképeket mutattak, nőknek pedig férfiak fényképeit. A nők azokat a férfiakat értékelték vonzóbbnak, akiknek fényképeit többször látták, vagyis ismerősebbnek találták. Ezzel szemben a férfiak kevésbé ítélték vonzónak azokat a nőket, akiknek arcképeit többször látták.

Az evolúciós szemmel nézve, semmi nem véletlen. Az evolúció során a férfiak szaporodási stratégiájának sajátossága úgy alakult ki, hogy a főcél reproduktív siker nagymértékű növelése. Ennek eszköze leegyszerűsítve, minél több partnerrel történő párosodás. A nőknél ez evolúciósan másképp alakult ki, számukra fontos egy olyan megbízható partner megtalálása, aki alkalmas az utód gondozására, ez a gondolkodás egy hosszabb távú stratégiába illeszkedik.

Összességében persze annak, hogy a férfiak össze- vissza csapongva, sok nőtől nemzenek gyereket, nincs értelme gyakorlati szempontból. Mégis az evolúciós örökségek gyakran tudattalanul is hatnak viselkedésünkre. 

Fotó:
pixabay.com

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.

A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető

A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.