„Hűséget fogadtam, nem vakságot”
- Dátum: 2013.09.16., 13:51
- csinos, evolúció, férfiak, különbség, megnéz, nők, reprodukció, szaporodás
Vajon a címben idézett kijelentést, miért csak az erősebb nem képviselői bizonygatják párjuknak, miközben megbámulnak idegen nőket az utcán?
Nem mindegyik nő szereti, ha az utcán idegen férfiak tüntetik ki figyelmükkel, hangot adva tetszésüknek. Sokakat ez kimondottan zavarba hoz, főleg ha a tetszésnyilvánítás közönséges formában (például fütty szólam) történik.

Az sem ritka eset, hogy a férfiak oldalukon párjukkal sétálva is megnézik a szebbik nem csinos képviselőit. Ez fordított esetben nem ilyen gyakori jelenség, a nők szeme ugyanis kevésbé kalandozik el idegen férfiak testén, főleg akkor nem, ha párjukkal vannak.
Egy skóciai egyetemen végzett kutatás szerint a fentiekben leírt jelenségnek tudományos magyarázata is van. Kimutatták, hogy a férfiak tudattalanul is jobban vonzódnak újonnan látott női arcokhoz, a nők pedig inkább az ismerős férfiarcokat preferálják. A vizsgálat során férfiaknak női arcképeket mutattak, nőknek pedig férfiak fényképeit. A nők azokat a férfiakat értékelték vonzóbbnak, akiknek fényképeit többször látták, vagyis ismerősebbnek találták. Ezzel szemben a férfiak kevésbé ítélték vonzónak azokat a nőket, akiknek arcképeit többször látták.
Az evolúciós szemmel nézve, semmi nem véletlen. Az evolúció során a férfiak szaporodási stratégiájának sajátossága úgy alakult ki, hogy a főcél reproduktív siker nagymértékű növelése. Ennek eszköze leegyszerűsítve, minél több partnerrel történő párosodás. A nőknél ez evolúciósan másképp alakult ki, számukra fontos egy olyan megbízható partner megtalálása, aki alkalmas az utód gondozására, ez a gondolkodás egy hosszabb távú stratégiába illeszkedik.
Összességében persze annak, hogy a férfiak össze- vissza csapongva, sok nőtől nemzenek gyereket, nincs értelme gyakorlati szempontból. Mégis az evolúciós örökségek gyakran tudattalanul is hatnak viselkedésünkre.
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.