A baba hetedik hónapja: A kis felfedező
- Dátum: 2013.09.14., 10:13
- baba, fejlődés, hét hónapos, kúszás, mászás
A hetedik hónapban a babák többsége már biztosan átfordul mindkét oldalára. Egyesek megkezdik a kúszás-mászás bonyolult műveletét, sőt, akad, aki kapaszkodva képes felállni.
A hét hónapos babák igazi kis felfedezők. Most már képes haladni. Előfordulhat, hogy még csak odagurul a kinézett tárgyhoz, de van olyan kicsi, amelyik kúszva, sőt, aki mászva közlekedik. Megtámasztva szinte minden baba biztosan ül, néhányan önállóan is képesek erre.
A hét hónapos gyerkőcöket minden érdekli, mindent szeretne megfogni, megragadni, megvizsgálni. Ezért azokat a tárgyakat, amik számunkra értékesek, fontosak, inkább pakoljuk el bababiztos helyre. Figyeljünk arra is, hogy a csöppség továbbra is mindent a szájába vesz, ezért apró gyöngyök, golyók, egyéb mütyürök ne kerülhessenek a kezébe, mert könnyen fulladást okozhatnak.
A játékait a baba alapos vizsgálatnak teszi ki. Képes hosszú perceket azzal időzni, hogy egy-egy neki tetsző dolgot fogdoz, tapogat – például egy autó kerekét percekig pörgeti, vizsgálgatja, vagy a baba szemeit, száját próbálja kitapintani. Ha két építőkockát adunk a kezébe, akkor azokat összeütöget, a csörgőt lelkesen rázza. Egyik kezéből a másikba áttesz dolgokat, az etetőszékben ülve szívesen leejti azokat, s néz utánuk.
Most már a távolba is jól lát, teljes a színlátása is. A nevére odafigyel, megérti a nem, nem szabad kifejezéseket.
Igyekszik a maga módján kommunikálni. Például etetés közben, ha jól lakott, elfordítja a fejét, jelezve, hogy nem kér többet, vagy nyújtja felénk a kezét, ha idegen veszi ölbe.
Megkezdődik a szeparációs szorongás, ami azt jelenti, csak a közvetlen hozzátartozókkal szeret időzni, fél az idegenektől, legtöbbször csak anya és apa tudja megnyugtatni.
Egyre többet gagyog. Most már szótagokat ismétel: mamama, dada, dede, ede, dádá stb. Szívesen sikongat, kiáltozik.
A napirendhez tartsuk magunkat továbbra is. A hét hónapos kicsik naponta kétszer alszanak, egyet délelőtt, egyet pedig délután. Éjszaka a fogzás miatt előfordulhat, hogy nyugtalanul alszik. Továbbra se hagyjuk, hogy éjszaka, vagy bármikor sírjon. A sírás számára egy kifejező eszköz, azt tudatosítja, hogy valami nem jó, valami fáj, rossz a közérzete, fél, nem érzi jól magát egyedül.
Fotó:
pixabay.com
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.