A baba ötödik hónapja - Újabb mérföldkőhöz érkeztünk

Kisbabánk ötödik hónapja sok szempontból fontos állomást jelent a fejlődésben.  Végérvényesen maga mögött hagyja a csecsemőkort, most már izgága, örökmozgó kisbaba.

Az öt hónapos babák többsége egyfolytában mosolyog, gagyog, gőgicsél, sikongat, rikkant, próbálgatja a különböző hangnemeket. Amikor azonban valami nem tetszik neki, azonnal sírni kezd, érzelmeit egyre jobban ki tudja fejezni. Teremtsük meg számára azt az érzelmi biztonságot adó hátteret, ami az egészséges fejlődéséhez szükséges. Éreztessük vele, hogy nemcsak neki vagyunk fontosak és nélkülözhetetlenek, hanem ez viszont is így van. Beszéljünk hozzá sokat, énekeljünk, mondókázzunk vele.

A családtagokat már régóta képes megkülönböztetni, de mi a helyzet az idegenekkel? Az öt hónapos gyermek tart azoktól, akikkel nem találkozik nap, mint nap. Ne csodálkozzunk, ha elutasító azokkal, akiket legutóbb 5-7 napja látott. Ez így természetes, mint ahogy az is, hogy a közvetlen családtagokkal egyre szorosabb a viszonya.

A testi, fizikai fejlődését illetően már láthatjuk, a folytonos rúgkapálás mellett már képes hátról hasra fordulni. Akadnak, akik kicsit lassabban tanulják meg ezt a műveletet, viszont olyan baba is van, amelyik erre az időre már oda-vissza pörög és a mászást kezdi gyakorolni. A mászás, kúszás mozdulatsor első lépcsőfoka az, amikor a gyerkőc négykézlábra tolja ki magát, majd előre-hátra ringatózik. Aztán először lassan, nagyon lassan, előre teszi a kezecskéit, majd jönnek a lábacskák. Az első időben kissé darabosnak tűnik majd a mozgása, ám ahogy telnek a napok, úgy lesz egyre ügyesebb, egyre gyorsabb. Aki még idáig nem jutott el, azért sem kell aggódni, hiszen fél éves korig még simán bepótolhatja.

Észrevehetjük, hogy a gyermekünk továbbra is imádja a hangokat adó, zörgő, csörgő tárgyakat, amiket képes már egyik kezéből áttenni a másikba. Sőt, a leeső tárgyak után néz. Egyre bonyolultabb mozdulatokra képes, a lábát a szájához húzza, sok esetben a lábujjait is szopizza. Amikor ülésbe húzzuk, a fejét ügyesen tartja, megtámasztva pedig egyenesen ül. Utóbbit viszont ne erőltessük, ha akar, úgyis gyorsan megtanul ülni, önállóan is. A sok mozgás miatt egy pillanatra se hagyjuk egyedül, lehetőleg biztonságos környezetet alakítsunk ki a számára. Ha váratlan dolgunk akad, például csenget a postás, esetleg csörög a telefon, akkor se feledkezzünk meg a kicsiről, mindig tegyük vissza az ágyába, inkább sírjon néhány percig, mintsem valami baj érje a földön, a játszószőnyegen.

Fotó:
pixabay.com