Ezt próbáld ki! – Asztalitenisz
- Dátum: 2013.06.21., 11:26
Az asztalitenisz, amellett, hogy ízig-vérig versenysport, továbbra is őrzi szabadidős jellegét. A pingpongasztal garázsok, kertek állandó kelléke, ráadásul több településen akad telepített darab belőlük.
Utóbbiak remek lehetőséget jelentenek azok számára, akiknek még nem volt alkalmuk megismerkedni a sportággal. A tereken, strandokon elhelyezett asztalokra nem kell más, mint egy háló, amely mellé elég néhány ütőt és labdát beszerezni és már kezdhetjük is a játékot. Aki nem talál ilyen asztalt, bármelyik nagyobb áruházban, vagy sportboltban beszerezhet egy összeszerelhető darabot. Manapság viszonylag olcsón hozzá lehet jutni egy alappéldányhoz. Az ár-érték arány jó, főképp azt figyelembe véve, hogy hosszú időre remek szórakozási és sportolási lehetőséghez jutunk.
Igen, a pingpong a legtöbb ember számára elsősorban szórakozás, de természetesen edzésnek is kiváló tud lenni. Rendszeres űzése alaposan átmozgatja a testet, a lábaktól a csuklókig. Az asztalitenisznek több változata van, nagyon jó benne, hogy sok ember is játszhatja egyszerre. Az egyes és a páros meccsek mellett ugyanis lehet „forgózni” is, ami az asztalitenisz egy játékos, vidám formája.
Érdekesség, hogy - ami a versenysportot illeti - ma már az ázsiaiak dominálta asztalitenisz nem a keleti földrészről származik, hanem Európából. A 12. században már játszották, a mai formája pedig a 19. századi Angliában fejlődött ki. Kínában, Koreában és Japánban a 20. században terjedt el. Népszerűsége folyamatosan nőtt, az első világbajnokságot 1926-ban rendezték, mi, magyarok ekkor remekeltünk a nemzetközi versenyeken. Az 50-es években kezdődött a szoft borítás kitaláló Japánok és a többi ázsiai ország felemelkedése.
Európának, a legendás magyar világbajnok csapat (Gergely Gábor, Jónyer István, Klampár Tibor.), valamint a svédek révén, még volt egy remek korszaka, ám ezt követően Kína és Dél-Korea vette át az uralmat a sportágban. Az olimpiák műsorára először 1988-ban, Szöulban került fel a sportág, amelynek néhány szabályát az élvezhetőség és a játék gyorsasága miatt nemrég megváltoztatták.
Fotó:
sxc.hu
Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.
Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.
Hotelszoba, apartman vagy Airbnb?

A kirándulás élményét nemcsak a programok és az emberek határozzák meg, hanem az is, hogy hol hajtjuk álomra a fejünket. A kínálat ma már óriási, hiszen a hotelszobáktól kezdve a kényelmes apartmanokon át rengeteg opció elérhető. Azonban melyik a jobb választás, és mi alapján érdemes döntenünk?
Segít vagy árt a kalóriaszámlálás?

A kalóriaszámlálás sokak számára az első lépés a tudatos étkezés felé, hiszen segít átlátni, mennyi energiát viszünk be nap mint nap. Ugyanakkor a számolgatás nemcsak hasznos, hanem megterhelő is lehet: könnyen elvonja a figyelmet az ételek minőségéről, és akár pszichés nyomást is okozhat. Vajon valóban megéri a kalóriák bűvöletében élni?
Az e-rollerek árnyoldalai – Kényelmes közlekedés vagy rejtett veszélyforrás?

Az elektromos rollerek az utóbbi években szinte berobbantak a városi közlekedésbe. Gyorsak, környezetbarátok, nem igényelnek parkolóhelyet, és rövid távokon gyakran gyorsabbak, mint az autó vagy a tömegközlekedés. Ugyanakkor a kényelmi előnyök mögött komoly biztonsági kockázatok is rejlenek, amelyekről kevesebb szó esik.