Együttélés kontra házasság
- Dátum: 2013.06.12., 13:18
„Mikor lesz végre esküvő?” Gyakran nyaggatják a már hosszú évek óta együtt élő párokat a rokonok, ismerősök. A különböző statisztikákat figyelve megállapítható, hogy egyre kevesebben választják a hagyományos családmodellt. Magyarországon pedig jelenleg már egymillió embert érint az élettársi kapcsolat.
Vadházasság – mondogatták régen a papírok nélkül élő párokra e cseppet sem hízelgő kifejezést. Ma már sokkal inkább megengedőbb a társadalom, és jobban tolerálja az élettársi kapcsolatot, mint évtizedekkel ezelőtt. Az európai tendenciához hasonlóan hazánkban is jelentősen csökkent a házasulandó kedv az elmúlt másfél évtizedben. A KSH adatai szerint az 1970-es években Magyarországon az élettársi viszonyok aránya a házassági kapcsolatokhoz képest 2,1 százalék volt, ez 2001-ben csaknem 10, 2005-ben pedig már 12,2 százalékra nőtt.
Ma már minden harmadik új kapcsolat élettársinak tekinthető. A szociológusok ennek okát elsősorban a megváltozott, felgyorsult világgal magyarázzák, hiszen minden eddiginél fontosabb a párok életében az egzisztencia megteremtése, és a karrier. Különösen a húszas éveikben járó fiatalok, illetve a már egyszer vagy többször elvált személyek döntenek a papír nélküli együttélés mellett. Sokan eddig is úgy tartották, az ásó, kapa, nagyharang nélküli kapcsolat nem sokban tér el a házasságtól. Voltak, akinek szabadságot jelentett, míg másokat feszélyezett az ilyen viszony.
- Éltem együtt egy lánnyal, de inkább azért, hogy kipróbáljam, működőképes-e a kapcsolat – meséli a 30 éves Szabó Ervin. – Gyorsan beigazolódott, hogy képtelenek lennénk jó házasságra, így szétmentünk. Erre tartom alkalmasnak a papírok nélküli együttélést, jobb, mintha fiatalon át kellene élni a válási procedúrát. A jelenlegi barátnőmmel is vállalkozunk a „próbaházasságra”, de mindenképpen szeretnénk esküvőt. Ha gyerekem születne, megalázónak tartanám, hogy a névviselés miatt különböző papírokat, apasági nyilatkozatokat kelljen aláírnom.
- Mi a házasság előtt nem költözhettünk össze, családtagjaink ellenezték a vadházasságot – ezt már Jákó Szilvitől tudjuk meg. – Előbb volt az esküvőnk, utána rendeztük csak be közös otthonunkat. Ez nem jelentett gondot, hiszen az együtt töltött 6 év során már megismertük egymást a párommal. Nem is féltünk a házasságtól. Persze, az együttélés az elején több kompromisszummal járt. Néhány hónap alatt azonban teljesen összecsiszolódtunk.
A hivatalosan megpecsételt kapcsolatok sem biztos, hogy hosszabb életűek lesznek, mint az együttélések – derül ki szintén a statisztikából.
A KSH adataiból az is látható, hogy a melyik életkorban, illetve a kapcsolat milyen fázisában történik a legtöbb válás. A férfiak esetében a 25-29 év közötti szakasz az egyik legveszélyesebb. Gyakran döntenek a búcsú mellett a 30-34 éves kor közötti urak is. A nőknél 20-24 éves korban válnak el a legtöbben, őket követik a 25-29 évesek. Gyakran mennek szét kapcsolatok a bizonyos 7. évben. Több élethelyzet is megnehezítheti a kapcsolatot. Dr. Horváth Ildikó pszichológus szerint, ha az összeköltözés zökkenőmentesen zajlott, a következő akadályt a baba megérkezése jelentheti. A férfiak ilyenkor úgy érezhetik, hogy háttérbe szorulnak. Gyakran okoz válságát a túlzottan sok munka, az önmegvalósítási vágy. Szintén jelentős mérföldkő, ha a gyerekek kirepülnek a családi fészekből, és a párok ismét magukra maradnak.
Forrás:
www.eharmonia.hu
Fotó:
sxc.hu
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.