Iszapömlés - Bemutatták a katasztrófa komplex társadalmi hatástanulmányát
- Dátum: 2013.06.11., 21:46
Elkészült a 2010. október 4-én Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyet sújtó vörösiszap-katasztrófa komplex társadalmi hatástanulmánya. A devecseri önkormányzat megbízásából a Monitor Társadalomkutató Intézet és Módszertani Központ által készített 172 oldalas zárótanulmányt a kutatás két vezetője hétfőn mutatta be a Veszprém megyei településen.
Ferencz Zoltán kutatásvezető közölte: az átfogó szociológiai felméréshez a kérdezőbiztosok márciusban 360 családot kerestek fel személyesen Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen.
A módszertanról elmondta, hogy a 83 kérdésből álló kérdőíves felméréshez a lakosságot két csoportra osztották: azokra, akik a katasztrófában közvetlenül kárt szenvedtek, vagyis elöntötte az otthonukat a vörösiszap, illetve akiket kisebb kár ért, vagy nem voltak közvetlenül érintettek.
A lakossági kérdőíves vizsgálat mellett mélyinterjút készítettek az iszapömlést követő mentésben és helyreállításban jelentős szerepet játszó 12 segélyszervezet munkatársaival, továbbá fókuszcsoportos vizsgálatot végeztek intézményvezetőkkel, civil szervezetekkel.
A kutatáshoz 823, a mentésben önkéntesként részt vevő személy töltötte ki a 90 kérdésből álló online kérdőívet.
Ferencz Zoltán elmondta, hogy a tematikus elemzés szerint Kolontáron és Devecserben 2010-hez képest 2011-re jelentős mértékben csökkent a lakosság száma, így a katasztrófának a két településen ténylegesen kimutatható hatása volt.
Az asztma ugyan a katasztrófát megelőzően is jelen volt, de a gyermekek körében jelentősen nőtt a megbetegedések száma. A felnőtteknél kiemelkedően nőtt 2011-re a magas vérnyomással, az immunrendszerrel és viselkedészavarokkal kapcsolatos betegségek száma. Ebben az évben a megbetegedések több mint felét az ezekbe a betegségcsoportokba tartozó esetek tették ki - mondta Ferencz Zoltán.
Bartal Anna Mária, aki szintén a kutatás vezetője volt, a felmérés eredményeit ismertetve elmondta, a lakosság 54 százaléka Kolontáron és Devecserben a munkahelyteremtést tartotta a legfontosabbnak, míg a helyi úthálózat- és közlekedésfejlesztését a megkérdezettek 16 és 11 százaléka említette a kiemelt feladatok között.
Hangsúlyozta: a közösségi célú beruházások elfogadottságát firtató kérdéskörön beül a helyiek az iskolafelújítást, az orvosi rendelő meglétét és a csatornázottságot, azaz a személyes életminőséget javító intézkedésekkel értettek egyet.
A legkevésbé elfogadott fejlesztések közé a devecseriek a Rotary-házat és az emlékparkot sorolták. A kutató szerint az eredményt személyes okok mellett az információ és az egyeztetés hiánya befolyásolta.
Az emberek azt hitték, a közösségi beruházások miatt más, általuk fontosabbnak tartott intézkedés elmarad - tette hozzá.
A megkérdezettek 97 százaléka a legsúlyosabb kárnak az ingatlankárokat tartotta, 86 százalékuk a közösség megbomlását és a lelki szenvedést sorolta a második helyre. A felmérésben résztvevők 81 százaléka az egészségi problémákat vélte a katasztrófa okozta harmadik legsúlyosabb kárnak.
A zárótanulmány szerint mindhárom település közössége igényli a rendszeres tájékoztatást a településfejlesztési tervekről. A családok 60 százaléka folyamatos tájékoztatást szeretne kapni az ajkai timföldgyár működéséről, és ugyanennyien tartják fontosnak az állandó légszennyezettség-mérést.
A devecseriek és a kolontáriak egyetértettek abban, hogy a munkahelyteremtés és a leszakadó családok segítése fontos a jövő szempontjából, emellett a közösségeket szerintük zárkózottság jellemzi. A kutatók elmondták, hogy a megosztottság a károsultak egyes csoportjai között Kolontáron nagyobb mint Devecserben.
Toldi Tamás (Fidesz-KDNP) devecseri polgármester elmondta, hogy a hatástanulmányt a három település a Magyar Kármentő Alap forrásaiból készíttette el. A helyieknek június 19-én lakossági fórumon mutatják be az elemzést.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
Forrás:
MTI
Fotó:
hessenwinkel.wordpress.com
Sztárok iránti rajongás – lelkesedés vagy megszállottság?
Poszterek a falon, újságkivágások a tolltartóban, karikatúraszerű arcok és monogramok a füzet szélére firkálva. Sokunk tinédzser éveit végigkísérte egy kedvenc színész, egy énekes, egy sportoló vagy egy másik ikon iránti lelkesedés. Évek múltán is elmosolyodunk, ha meglátjuk vagy meghalljuk a régi bálványunkat. Bár az imádat leggyakrabban a kamaszkorhoz kötődik, felnőttként is lehet favoritunk, akire felnézünk az eredményei vagy a személyisége miatt.
Gyenge jellem: mit jelent, és hogyan ismerhető fel a viselkedésből?
Mindannyian találkozunk életünk során olyan emberekkel, akik látszólag nem képesek kiállni önmagukért, következetlenek vagy könnyen befolyásolhatók. A „gyenge jellem” nem egy végleges ítélet, de vannak tipikus szokások, amik erre utalhatnak. Íme hat jel, amiből felismerheted őket – és amire érdemes odafigyelned magadban vagy másokban is.
Alfa-nők
Többféle személyiségtípust ismerünk, ilyen az alfa is, ami nem csak a férfikanál, hanem a nőknél is megtalálható.
Lakásnézés hobbiból – új nagyvárosi szenvedély vagy csak bámészkodás?
Péntek délután. A nagyvárosi lakóparkban nyitott kapukkal várja a látogatókat egy új építésű rezidencia. A hirdetés szerint „panorámás kilátás, prémium burkolatok és amerikai konyha várja az érdeklődőket". Azonban vevők helyett csak hobbi felfedezők érkeznek, akik nem akarják, és nem is tudják megvenni az ingatlant. Ők csak nézelődnek és kikapcsolódnak.
A nemet mondás ereje: Miért fontos határokat húzni?
Sokan úgy nőttünk fel, hogy a „nem” szó valahol útközben elveszett a szókincsünkből. Kicsiként megtanultuk, hogy az engedelmesség biztonságot jelent, a határkijelölés viszont konfliktust, bűntudatot és szeretetvesztést. Habár felnőttként már jogunk van dönteni, sokan még mindig rettegünk elutasítani egy-egy személynek a kérését.