Iszapömlés - Bemutatták a katasztrófa komplex társadalmi hatástanulmányát
- Dátum: 2013.06.11., 21:46
Elkészült a 2010. október 4-én Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyet sújtó vörösiszap-katasztrófa komplex társadalmi hatástanulmánya. A devecseri önkormányzat megbízásából a Monitor Társadalomkutató Intézet és Módszertani Központ által készített 172 oldalas zárótanulmányt a kutatás két vezetője hétfőn mutatta be a Veszprém megyei településen.
Ferencz Zoltán kutatásvezető közölte: az átfogó szociológiai felméréshez a kérdezőbiztosok márciusban 360 családot kerestek fel személyesen Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen.
A módszertanról elmondta, hogy a 83 kérdésből álló kérdőíves felméréshez a lakosságot két csoportra osztották: azokra, akik a katasztrófában közvetlenül kárt szenvedtek, vagyis elöntötte az otthonukat a vörösiszap, illetve akiket kisebb kár ért, vagy nem voltak közvetlenül érintettek.
A lakossági kérdőíves vizsgálat mellett mélyinterjút készítettek az iszapömlést követő mentésben és helyreállításban jelentős szerepet játszó 12 segélyszervezet munkatársaival, továbbá fókuszcsoportos vizsgálatot végeztek intézményvezetőkkel, civil szervezetekkel.
A kutatáshoz 823, a mentésben önkéntesként részt vevő személy töltötte ki a 90 kérdésből álló online kérdőívet.
Ferencz Zoltán elmondta, hogy a tematikus elemzés szerint Kolontáron és Devecserben 2010-hez képest 2011-re jelentős mértékben csökkent a lakosság száma, így a katasztrófának a két településen ténylegesen kimutatható hatása volt.
Az asztma ugyan a katasztrófát megelőzően is jelen volt, de a gyermekek körében jelentősen nőtt a megbetegedések száma. A felnőtteknél kiemelkedően nőtt 2011-re a magas vérnyomással, az immunrendszerrel és viselkedészavarokkal kapcsolatos betegségek száma. Ebben az évben a megbetegedések több mint felét az ezekbe a betegségcsoportokba tartozó esetek tették ki - mondta Ferencz Zoltán.
Bartal Anna Mária, aki szintén a kutatás vezetője volt, a felmérés eredményeit ismertetve elmondta, a lakosság 54 százaléka Kolontáron és Devecserben a munkahelyteremtést tartotta a legfontosabbnak, míg a helyi úthálózat- és közlekedésfejlesztését a megkérdezettek 16 és 11 százaléka említette a kiemelt feladatok között.
Hangsúlyozta: a közösségi célú beruházások elfogadottságát firtató kérdéskörön beül a helyiek az iskolafelújítást, az orvosi rendelő meglétét és a csatornázottságot, azaz a személyes életminőséget javító intézkedésekkel értettek egyet.
A legkevésbé elfogadott fejlesztések közé a devecseriek a Rotary-házat és az emlékparkot sorolták. A kutató szerint az eredményt személyes okok mellett az információ és az egyeztetés hiánya befolyásolta.
Az emberek azt hitték, a közösségi beruházások miatt más, általuk fontosabbnak tartott intézkedés elmarad - tette hozzá.
A megkérdezettek 97 százaléka a legsúlyosabb kárnak az ingatlankárokat tartotta, 86 százalékuk a közösség megbomlását és a lelki szenvedést sorolta a második helyre. A felmérésben résztvevők 81 százaléka az egészségi problémákat vélte a katasztrófa okozta harmadik legsúlyosabb kárnak.
A zárótanulmány szerint mindhárom település közössége igényli a rendszeres tájékoztatást a településfejlesztési tervekről. A családok 60 százaléka folyamatos tájékoztatást szeretne kapni az ajkai timföldgyár működéséről, és ugyanennyien tartják fontosnak az állandó légszennyezettség-mérést.
A devecseriek és a kolontáriak egyetértettek abban, hogy a munkahelyteremtés és a leszakadó családok segítése fontos a jövő szempontjából, emellett a közösségeket szerintük zárkózottság jellemzi. A kutatók elmondták, hogy a megosztottság a károsultak egyes csoportjai között Kolontáron nagyobb mint Devecserben.
Toldi Tamás (Fidesz-KDNP) devecseri polgármester elmondta, hogy a hatástanulmányt a három település a Magyar Kármentő Alap forrásaiból készíttette el. A helyieknek június 19-én lakossági fórumon mutatják be az elemzést.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
Forrás:
MTI
Fotó:
hessenwinkel.wordpress.com
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.