Kegyesek és kegyetlenek
- Dátum: 2013.05.18., 21:56
A hazugságok közül meg szoktunk különböztetni kicsit és nagyot, illetve jó- és rossz szándékút. Egyvalami azonban közös: sokszor egyszerűen nem veszünk tudomást róluk.
Egy közelmúltban lezárult kutatás szerint az emberek viszonylag könnyen túllépnek a mellébeszélésen. Ez pszichológusok szerint amiatt van, mert mások megfigyelésének az az elsődleges célja, hogy véleményt formáljunk róluk, és ezért könnyebben elfogadjuk a kisebb hazugságokat, ferdítéseket.
A kutatók rávilágítanak, a hazugságok leleplezésének a legjobb módja a figyelem. Pontosabban az alapos és részletes odafigyelés. Ez a gyakorlatban sokszor nehezebb, mint amilyennek hangzik. Sokszor észre sem vesszük, ha beszélgetőpartnerünk lódít, vagy terel, azaz nem a kérdésre válaszol. Ezt úgy tudjuk kiszűrni, ha magára a kérdésre pontosan emlékszünk és a reagálásra is odakoncentrálunk.
A mellébeszélés persze nem mindig bűn. Sőt, kifejezetten hasznos arra, hogy feleslegesen nem bántsunk meg valakit. Persze a határokat tudni kell a kegyes és kegyetlen hazugság között és azt sem érdemes elfelejteni, hogy ha valaki elkezdi, könnyen „lódítás-spirálba” kerül.
A hazugság persze egy nagyon bonyolult fogalom. Rengeteg szempontból lehet vizsgálni, filozófiai, vallási és biológiai oldalról is számos kutatás készült róla. Hazugsággal az élet minden területén találkozunk és mindenki alkalmazza is, tudatosan, vagy tudattalanul. A legfontosabb – ahogyan fentebb is említettük - a kezelése, kontroll alatt tartása.
Fotó: sxc.hu
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.