Menü

Jól hall-e a baba

  • Dátum: 2013.04.16., 13:20

Ma már tudjuk, hogy az újszülöttek is hallanak és megszületése utáni első percektől fogva használják is ezt az érzékszervüket.

A beszéd kifejlődéséhez, az idegrendszer, a gondolkodás normális alakulásához nagy szükségünk van a fülünkre. A mai modern technikának köszönhetően már az újszülötteknél hallásvizsgálatot tudnak végezni, így idejekorán ki tudják szűrni, ha esetleg valamelyik baba hallásával gond van.

Sok kórházban a mai napig kézi módszereket alkalmaznak az újszülöttek hallás vizsgálatához. Ilyenkor a bébi körül nagy zajt csapnak, tapsolnak, csettintenek, dobbantanak, s figyelik a kicsi reakcióját. Ha a baba nem reagál szemrebbenéssel, fintorral, vagy nem rezzen össze, akkor egyéb vizsgálatokra küldik.
Természetesen akadnak intézmények, ahol a kézi módszereken kívül műszerekkel is megvizsgálják a csemetét. Az egyik legismertebb és leggyakoribb módszer az úgynevezett otoakusztikus emissziós módszer, vagyis OAE teszt, amely azon az elven működik, hogy a belső fülben található csiga enyhe visszhangot kelt, amikor azt hanggal stimulálják. Ilyenkor egy aprócska készüléket helyeznek a baba fülébe, ami egy hangszóróból és egy mikrofonból áll. A szerkezet halkan kattog és nézi a belső fülből érkező reakciókat, ingereket. Ezeket a visszaverődött hangokat aztán számítógéppel elemzik.

A vizsgálat alig néhány percig tart és általában akkor végzik el, amikor a csecsemő alszik, ugyanis teljes csönd szükséges hozzá. Előfordulhat, hogy nem érkezik a belső fülből válasz reakció az ingerekre, ám ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a baba halláskárosult. Nem is hinnénk, de a fülzsír, vagy -főleg a túlhordott csemeték esetében - magzatmáz nehezítheti a hallást. Ilyenkor azt szokták javasolni, néhány hét múlva vigyék vissza a babát egy újabb vizsgálatra. Ez nem kötelező, a szülők másképp is dönthetnek.

Nagyon fontos azonban, hogy folyamatosan figyeljük a babánkat, teszteljük le otthon is többször. Például, ha nem rezzen össze a hangos zajokra, a cuppanásra, a tapsra, nem riad fel a kiáltásra, sikításra, a porszívó, turmix, vagy a telefon hangjára, esetleg nem nyugszik meg az anya hangjára, csak a látványára, akkor érdemes további hallásvizsgálatokat kérni.

Fotó:
sxc.hu

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?

Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?