Menü

Rémálmok-mit tudunk tenni ellenük?

  • Dátum: 2013.04.10., 13:41

Az álmok képek, amelyeket alvás közben látunk, és néha igen heves érzelmeket válthatnak ki belőlünk. Vannak olyanok, amikre már felébredés után rögtön nem emlékszünk, de a szörnyűbbek végigkísérhetnek egész napon keresztül.

Általában az ilyen rémálmok során valami olyan problémával találjuk szemben magunkat, amit nem tudunk megoldani, vagy hiába próbálkozunk, az álombéli testünk nem reagál. Például segítségért szeretnénk kiabálni, de nem jön ki hang a torkunkon, vagy elfutnánk valami elől, de a lábaink nem, vagy csak nagyon lassan reagálnak. Ilyenkor általában fel is ébredünk, a legtöbbször rájövünk, hogy csak álom volt az egész és próbálunk visszaaludni. Rosszabb helyzetben az is előfordulhat, hogy annyira erős érzelmi megrázkódtatás ér minket, hogy felriadás után még az álom okozta sokkhatás alatt állunk, ilyenkor nem csoda, ha egy-két könnycseppet elmorzsol az ember, vagy akár, hangos zokogásban tör ki.

Bár megelőző jó ellenszer nincsen, hacsak nem egy esti nasi vagy nehéz étel okozza a feszültséget a testben, utólag könnyebb orvosolni a problémát. A legegyszerűbb, ha még ébren, a felriadást követően, végiggondoljuk a szituációt, és a lehető legjobb, vagy akár legviccesebb folytatást gondoljuk hozzá. Így ha esetleg visszaalvásnál ugyanabban az álomban találjuk magunkat, már mi irányíthatjuk a befejezést. Ha valakinek nincs jó képzelőereje, vagy semmi áron nem akar visszacsöppeni a rémálom közepére, az is jó megoldás, ha életének egy örömteli eseményére emlékszik vissza, én például rendszeresen egyik általános iskolás anyák napi ünnepélyt szoktam választani, akkor én boldog voltam a fellépés miatt, édesanyám a virág és az élmény miatt, így biztosan megnyugtat és már nem a rémálomra gondolok.

De ha valakinek van fantáziája, az elképzelhet egy szuperhőst, aki megmenti, egy bűvészkalapot, amiből előhúz egy magnetofont, amitől mindenki hallja a hangját, vagy egyszerűen csak hirtelen fekete öves karatés lesz és elintézi a gonosztevőt.

Fotó:
sxc.hu

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja

Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.