A baba első cipője
- Dátum: 2013.03.13., 19:53
Gyorsan eljön az idő, amikor a kisbabánk feláll és megteszi az első, önálló lépéseit. A csecsemőből totyogó lesz. Az első lépések megtétele után érdemes beszerezni neki az első kiscipőt.
Földi-Szilvási Kata, gyerekruha öltözködési tanácsadó, a téma szakértője elmagyarázta, a legfontosabb, hogy ne siettessük a járás tanulást.
"A járni tanuló gyermek ízületei általában lazábbak, az izomtónus még nem megfelelő. Ha a kicsit többet állítják és járatják, mint amennyit önmagától járna és állna, túlterhelik a baba lábát. Ha a járást kézen fogva erőltetik, akkor máris megteremtik az egyik leggyakoribb szerzett lábbetegség, a lúdtalp kialakulásának lehetőségét. Ezért legyünk türelmesek, várjuk ki, hogy a bébi a saját ritmusában fejlődjön, hogy megérjen az önálló járásra. Vagyis a cipő viselést se erőltessük, amíg nem muszáj.
A baba talpát vastag zsírpárna borítja, a láb boltozata még nem alakult ki, ez majd a járás folyamán formálódik ki a lábizmok segítségével. Fontos a sarok helyzete is, gyakori, hogy a járás kezdeti időszakában a sarok befelé fordul, ám ezt idővel elnövi a baba, ha rendszeresen mozog és megfelelő cipőt vásárolunk neki."

A szakember kifejtette, a megfelelő babacipő talpa hajlékony, belül rugalmas borítású, az orra széles, a sarokrész stabil. A cipő anyaga legyen jól szellőző. Fontos a minőség, hiszen a nem megfelelően feldolgozott bőr irritációt, allergiát válthat ki a kicsinél. A cipő lehet tépőzáras, csatos, fűzős, a legfontosabb, hogy jól tartsa a baba lábát.Földi-Szilvási Kata elmondta még, mivel a lábnyomunk is egyedi, akár az ujjlenyomat, ezért a testvér cipőjét semmiképpen ne adjuk rá a kicsire. A tesó ugyanis biztosan másképp taposta ki a belső talprészt, amibe nem tud pontosan beilleszkedni a baba lába és ez komoly deformációkat okozhat később.
Csecsemőkorban 2-3 havonta változik a lábméret, a kisgyerekeknek évente 2-3 méretet nő, míg később, iskoláskorban évente már csak 1-2 méretet változik a láb.
Fotó:
sxc.hu
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?