A sok játék tényleg agresszívvá tesz?
- Dátum: 2013.03.07., 15:32
Sokan féltik gyermeküket, akik többször órákat is a számítógépek és játékkonzolok előtt töltenek, legtöbbet lövöldözős játékokat játszva. Van-e okuk a függőségen kívül az agresszivitástól is félni?
1999-ben, amikor az akkor még ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület) betiltotta a Dragon Ballt, több száz iskolás gyűjtött aláírásokat, tiltakoztak, öngyilkossággal fenyegetőztek. Pedig mindenki emlékszik meg az egymásra támadó tinédzserekre, a „Kamehameha” kiáltással egymásnak ugró kisiskolásokra, vagy éppen a repülni tudás képességét magában felfedező gyermekre. Ugyanezt a mesét azonban játszották Japánban is, ahol ehhez hasonló esetekre nem derült fény.Nyilván a kultúra miatt is voltak eltérőek a gyerekek reakciói, a játékok azonban már más kategóriába tartoznak.
A legtöbb szülő megveszi a gyereknek a játékot, mert már nagyon hisztizik érte, vagy mert, nyilvánvalóan, mindent szeretne megadni neki, és különben is a szomszéd Petikének is megvették a szülei. Csakhogy a legtöbben elfelejtik ellenőrizni ezeket a játékokat. A legtöbb fiú FPS (First Person Shooter), azaz lövöldözős játékokkal szeret játszani. Az ilyen programokra rá szokták írni minimum a 14-es, de inkább a 16 éves korhatárt, és felhívja a figyelmünket a sok vérre és erőszakra. Sokan figyelmen kívül hagyják ezeket a jelzéseket. Annál jobban hat a gyermekre, minél többet játszik vele és bizony a legtöbben napi több órát is a monitor/tv előtt töltenek ilyen játékot játszva, abszolút beleélve magukat.
Érdemes arról is gondoskodni, hogy ha a gyermek nem is, de az apuka esetleg szeret ilyen játékokkal eltölteni a szabadidejét, azt lehetőleg ne a gyerek előtt tegye, és még ha este játszik is, ne hallatszódjon be a szobájába, azoktól rémálma is lehet.
Több teszt is bizonyította már, hogy ha a gyermek rendszeres ilyen játékokkal üti el az időt, napi akár több órán keresztül is, azzal előbb érzéketlenné, kevésbé segítőkésszé, de akár agresszívvá és kifejezetten erőszakossá is válhat, így érdemes odafigyelni, hogy a számítógépen milyen programok vannak, illetve, milyen játékokat vásárolunk nekik vagy vásárolnak meg ők zsebpénzükből.
Fotó:
sxc.hu
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.