A sok játék tényleg agresszívvá tesz?
- Dátum: 2013.03.07., 15:32
Sokan féltik gyermeküket, akik többször órákat is a számítógépek és játékkonzolok előtt töltenek, legtöbbet lövöldözős játékokat játszva. Van-e okuk a függőségen kívül az agresszivitástól is félni?
1999-ben, amikor az akkor még ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület) betiltotta a Dragon Ballt, több száz iskolás gyűjtött aláírásokat, tiltakoztak, öngyilkossággal fenyegetőztek. Pedig mindenki emlékszik meg az egymásra támadó tinédzserekre, a „Kamehameha” kiáltással egymásnak ugró kisiskolásokra, vagy éppen a repülni tudás képességét magában felfedező gyermekre. Ugyanezt a mesét azonban játszották Japánban is, ahol ehhez hasonló esetekre nem derült fény.Nyilván a kultúra miatt is voltak eltérőek a gyerekek reakciói, a játékok azonban már más kategóriába tartoznak.

A legtöbb szülő megveszi a gyereknek a játékot, mert már nagyon hisztizik érte, vagy mert, nyilvánvalóan, mindent szeretne megadni neki, és különben is a szomszéd Petikének is megvették a szülei. Csakhogy a legtöbben elfelejtik ellenőrizni ezeket a játékokat. A legtöbb fiú FPS (First Person Shooter), azaz lövöldözős játékokkal szeret játszani. Az ilyen programokra rá szokták írni minimum a 14-es, de inkább a 16 éves korhatárt, és felhívja a figyelmünket a sok vérre és erőszakra. Sokan figyelmen kívül hagyják ezeket a jelzéseket. Annál jobban hat a gyermekre, minél többet játszik vele és bizony a legtöbben napi több órát is a monitor/tv előtt töltenek ilyen játékot játszva, abszolút beleélve magukat.
Érdemes arról is gondoskodni, hogy ha a gyermek nem is, de az apuka esetleg szeret ilyen játékokkal eltölteni a szabadidejét, azt lehetőleg ne a gyerek előtt tegye, és még ha este játszik is, ne hallatszódjon be a szobájába, azoktól rémálma is lehet.
Több teszt is bizonyította már, hogy ha a gyermek rendszeres ilyen játékokkal üti el az időt, napi akár több órán keresztül is, azzal előbb érzéketlenné, kevésbé segítőkésszé, de akár agresszívvá és kifejezetten erőszakossá is válhat, így érdemes odafigyelni, hogy a számítógépen milyen programok vannak, illetve, milyen játékokat vásárolunk nekik vagy vásárolnak meg ők zsebpénzükből.
Fotó:
sxc.hu
Hogyan hatnak a növények a lelki egészségünkre?
A növények látványa és közelsége kellemesebbé teheti a környezetünket, miközben a közérzetünkre is kedvezően hatnak. Segítenek megnyugodni, kiszakadni a hétköznapok pörgéséből és kiegyensúlyozottabbá tenni az életünket.
Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik
Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.
Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk
Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.