A sok játék tényleg agresszívvá tesz?
- Dátum: 2013.03.07., 15:32
Sokan féltik gyermeküket, akik többször órákat is a számítógépek és játékkonzolok előtt töltenek, legtöbbet lövöldözős játékokat játszva. Van-e okuk a függőségen kívül az agresszivitástól is félni?
1999-ben, amikor az akkor még ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület) betiltotta a Dragon Ballt, több száz iskolás gyűjtött aláírásokat, tiltakoztak, öngyilkossággal fenyegetőztek. Pedig mindenki emlékszik meg az egymásra támadó tinédzserekre, a „Kamehameha” kiáltással egymásnak ugró kisiskolásokra, vagy éppen a repülni tudás képességét magában felfedező gyermekre. Ugyanezt a mesét azonban játszották Japánban is, ahol ehhez hasonló esetekre nem derült fény.Nyilván a kultúra miatt is voltak eltérőek a gyerekek reakciói, a játékok azonban már más kategóriába tartoznak.
A legtöbb szülő megveszi a gyereknek a játékot, mert már nagyon hisztizik érte, vagy mert, nyilvánvalóan, mindent szeretne megadni neki, és különben is a szomszéd Petikének is megvették a szülei. Csakhogy a legtöbben elfelejtik ellenőrizni ezeket a játékokat. A legtöbb fiú FPS (First Person Shooter), azaz lövöldözős játékokkal szeret játszani. Az ilyen programokra rá szokták írni minimum a 14-es, de inkább a 16 éves korhatárt, és felhívja a figyelmünket a sok vérre és erőszakra. Sokan figyelmen kívül hagyják ezeket a jelzéseket. Annál jobban hat a gyermekre, minél többet játszik vele és bizony a legtöbben napi több órát is a monitor/tv előtt töltenek ilyen játékot játszva, abszolút beleélve magukat.
Érdemes arról is gondoskodni, hogy ha a gyermek nem is, de az apuka esetleg szeret ilyen játékokkal eltölteni a szabadidejét, azt lehetőleg ne a gyerek előtt tegye, és még ha este játszik is, ne hallatszódjon be a szobájába, azoktól rémálma is lehet.
Több teszt is bizonyította már, hogy ha a gyermek rendszeres ilyen játékokkal üti el az időt, napi akár több órán keresztül is, azzal előbb érzéketlenné, kevésbé segítőkésszé, de akár agresszívvá és kifejezetten erőszakossá is válhat, így érdemes odafigyelni, hogy a számítógépen milyen programok vannak, illetve, milyen játékokat vásárolunk nekik vagy vásárolnak meg ők zsebpénzükből.
Fotó:
sxc.hu
Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?
Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.
A karizma tudományos megközelítése
A karizma fogalmát a szociológiai és pszichológiai kutatások emelték ki a misztikus homályból. A tudományos álláspont szerint a karizma egy dinamikus jelenség, amely a személyiség alapvető vonásaiból, a társas interakciókból és a tudatosan alkalmazott kommunikációs stratégiákból épül fel.
A megcsalás lehetséges jelei nőknél – viselkedési, érzelmi és kapcsolati mintázatok
A párkapcsolati hűtlenség érzékeny és összetett jelenség, amelyet ritkán lehet egyetlen biztos jel alapján felismerni. A megcsalás többnyire nem egyik napról a másikra történik, hanem fokozatos folyamat eredménye, amely során a viselkedés, az érzelmi kötődés és a mindennapi szokások is megváltozhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbi jelek nem bizonyítékok, hanem olyan mintázatok, amelyek együttes megjelenése gyanút kelthet.
Mit árul el valakiről, ha beszélgetés közben a haját csavarja?
A haj tekergetése sokak számára apró, automatikus mozdulatnak tűnik, amit szinte észre sem veszünk. Pedig a testbeszéd szakértők szerint ez a gesztus többet mondhat a személy belső állapotáról, mint elsőre gondolnánk.
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.