Iskolai félelmek- Miért szorong a gyermek?
- Dátum: 2013.03.05., 23:00
- félelem, gyerek, gyermek, iskola, iskolakerülés, romlás, szorong, szorongás, tanulás, teljesítmény
A félelem és a szorongás mindenki számára ismert érzelmi állapot, szélsőséges változatai komoly nehézséget okozhatnak, főleg gyerekek esetében. Gyakran okoznak teljesítményromlást, és viselkedés zavarokat, ezért fontos, hogy felismerjük, ha a gyermekünk fél és szorong az iskolában.
A két fogalom jelentése és tünetei nagyon hasonlóak, a pszichológia úgy tesz különbséget a kettő között, hogy a félelemnek konkrét tárgya van, a szorongás egy általánosabb negatív érzelmi állapot. A testi tünetek megegyeznek, általában a következő jelek utalnak rá: izzadás, hasi fájdalom, szájszárasság. A szorongászavarnak különböző típusai vannak, például a felnőttek körében is gyakori pánikbetegség. Ez a típusú szorongás legfőbb jellemzője, hogy epizodikus, átmeneti, váratlanul megjelenő intenzív félelem, ami fokozott testi tüneteket is okoz. Továbbá vannak különböző fóbiák is, ahol a félelemnek azonosított tárgya van.
Gyerekek esetében különösen fontos téma lehet a teljesítményszorongás jelensége, amely gyakori oka a rossz teljesítménynek. Olyan helyzetekben fellépő szorongás, ahol teljesítmény alapján értékelik a személyt, például vizsga, dolgozatírás, előadás, sportverseny esetében. A pszichológusok két alapvető összetevőre bontják a teljesítményzavart, egyrészt jelentkezik az aggodalom, ami adódhat például másokkal való összehasonlításból, vagy a szégyentől való félelemből. A fokozott aggodalom gátolja a figyelmet és a koncentrációt, ezért csökken a teljesítmény. Az aggodalom mellett megjelenik a stressz is, ami testi tüneteket is okoz.
Itt érdemes megjegyezni az „önbeteljesítő jóslat” jelenségkörét. A tanárok és a szülők is elvárásokat hordoznak magukban a gyerekekkel kapcsolatban, ezek nem feltétlenül tudatosak, de közvetett módon hatnak a gyerekek teljesítményére. Kutatások igazolták, hogy azoknak a gyerekeknek, akik felé pozitív teljesítményelvárásokkal viszonyultak valóban jól teljesítettek, de ennek fordított esete is beigazolódott. Vagyis a gyerekek iskolai teljesítményével kapcsolatos tanári elvárások jelentősen befolyásolják a gyerekek viselkedését, és eredményeit. De honnan érzékelik a gyerekek ezeket az elvárásokat? Például pozitív elvárások közvetett módon jelentkezhetnek több szemkontaktus, gyorsabb megerősítés, több mosoly formájában.
Létezik sikerfélelem is, melynek szintén gyakori helyszíne az iskolai légkör. Ez a jelenség megfigyelhető például jó tanulók esetében, mivel félnek a kirekesztéstől, szociális elutasítástól.
A krónikus iskolakerüléshez hasonló, de nem feltétlenül azonos az iskolafóbia. Ez a típusú szorongás, félelem nem jelent feltétlenül konkrét iskolai hiányzást, de negatív hatással van a teljesítményre. Jelei lehetnek például viselkedési problémák az iskolában, iskolakerülés, rosszullétek. Ez a fóbia gyakorlatilag az iskola elutasításában manifesztálódik, hátterében gyakran rejtőzik szorongás és depresszió. Többféle oka lehet, például félelem a társas helyzetektől, de gyakran az is probléma lehet, ha a szülők saját negatív iskolai élményekkel rendelkeznek és ezeket nem tudatos módon, de közvetítik gyerekeik felé is.
Nem kell minden rossz iskolai osztályzat mögött komoly zavart, vagy szorongást feltételeznünk, de nem szabad lekicsinyíteni a gyerekek iskolai problémáját. A gyerekeknek komoly kihívást jelent az iskolai élet, hiszen meg kell állni helyüket mind teljesítmény mind szociális szempontból, többféle elvárás is nehézkedik rájuk, és ezeket mindenki másképp kezeli. Komoly teljesítmény romlás esetén érdemes odafigyelnünk az okokra, de ahogy láthattuk, a kiválóan teljesítő gyerekeknek sem mindig egyszerű.
Fotó: sxc.hu
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.