Menü

Játszma, de nem szórakozás

  • Dátum: 2013.02.22., 20:08

Alapvető tény, hogy társas érintkezés nélkül nem lennénk képesek létezni. Állatokon végzett kísérletek bizonyítják például, hogy az érintés, érintkezés elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek, ennek teljes hiánya visszafordíthatatlan pszichikai és fizikai leromlással jár.

A kutatások azt is kimutatták, hogy megdöbbentő módon a hiányánál még az is jobb, ha negatív társas érintkezés történik, például bántalmazás.

A gyermeki ingeréhség átalakul felnőttkorra, megjelennek az elismerés igény rejtett formái. Az intim fizikai kapcsolat mellett, a társas érintkezésnek sokféle módja lehet, a lényeg hogy annyira fontos alkotóeleme életünknek, hogy törekszünk minél több alkalmat teremteni rájuk. Itt kerül előtérbe a játszma szerepe, amely pszichológiai értelemben, de köznapiasan fogalmazva olyan „adok-kapok” sorozatot jelent, melynek előre látható kimenetele van. A játszmák tulajdonképpen olyan interakciók, amelyek tele vannak csapdás lépésekkel, fondorlatokkal, fontos jellemzőjük az ismétlődés és a rejtett szándék.

A játszmák életünk minden területét behálózzák, és nemcsak bizonyos kultúrákra jellemzőek. Ebből következik, hogy nem specifikusan párkapcsolati természetűek, de az élet e területét főleg átszövik, ilyenek például a házassági és szexuális játszmák.
Egy nagyon leegyszerűsített példa lehet a játszmára, az, amikor mondjuk egy nő állandóan, visszatérő jelleggel kérdezi meg párját, vagyis próbálja játszmába csalogatni azzal a kijelentéssel, hogy: „Ugye, milyen nagy a fenekem, drágám, olyan kövér vagyok.” Ez esetben persze mindenki tudja, hogy a várt válasz nemleges, vagyis a játszmának a dicséret, az elismerés kieszközölése a célja.

A játszmák funkciója lehet az idő kitöltése, vagy az is, hogy lehetőséget ad az intimitásra. A társas érintkezés elengedhetetlen a testi- lelki egyensúlyunk megőrzéséhez, leginkább a játszmamentes valódi intimitásra lenne szükségünk, a játszmák csupán ennek pótlékai, de fontos részei életünknek.

A játszmaelemzés egy jóval összetettebb téma, vannak romboló és építő játszmák is. A negatív játszmák rombolják az interakcióink minőségét, és sebeket ejtenek a kapcsolatokon, anélkül hogy észrevennénk. Eric Berne Emberi Játszmák című könyve ugyan pszichológiai tárgyú és elsősorban szakembereknek íródott, mégis a laikusok körében is bestsellerré vált, mivel konkrét játszmák elemzésével köznapi tapasztalatainkat eleveníti meg.

A játszmáink tudatosítása már csak azért is fontos lehet, mert kapcsolatalakító erejük jelentős.

Fotó: sxc.hu

Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?

Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.

A karizma tudományos megközelítése

A karizma fogalmát a szociológiai és pszichológiai kutatások emelték ki a misztikus homályból. A tudományos álláspont szerint a karizma egy dinamikus jelenség, amely a személyiség alapvető vonásaiból, a társas interakciókból és a tudatosan alkalmazott kommunikációs stratégiákból épül fel.

A megcsalás lehetséges jelei nőknél – viselkedési, érzelmi és kapcsolati mintázatok

A párkapcsolati hűtlenség érzékeny és összetett jelenség, amelyet ritkán lehet egyetlen biztos jel alapján felismerni. A megcsalás többnyire nem egyik napról a másikra történik, hanem fokozatos folyamat eredménye, amely során a viselkedés, az érzelmi kötődés és a mindennapi szokások is megváltozhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbi jelek nem bizonyítékok, hanem olyan mintázatok, amelyek együttes megjelenése gyanút kelthet.

Mit árul el valakiről, ha beszélgetés közben a haját csavarja?

A haj tekergetése sokak számára apró, automatikus mozdulatnak tűnik, amit szinte észre sem veszünk. Pedig a testbeszéd szakértők szerint ez a gesztus többet mondhat a személy belső állapotáról, mint elsőre gondolnánk.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.