Stressz: mozogjuk ki magunkból!
- Dátum: 2013.02.04., 22:22
Bármilyen nyugodt vérmérsékletű is legyen valaki, a mai világban szinte lehetetlen elkerülni az idegességet okozó helyzeteket, kiradírozni tudatunkból a rossz híreket, kellemetlen történéseket. Aggódunk családtagjainkért, szeretteinkért, a házi kedvenceinkért, a munka és a határidők miatt. Így nem szabad csodálkoznunk, ha néha elkap az az érzés: elegem van, legszívesebben kifutnék a világból!
A baj az, hogy sokan nem ezt teszik. Mármint nem a mozgást választják. Pedig a felgyülemlett stressz legjobb ellenszere a sport. Hatására endorfin, boldogsághormon termelődik, ami az idegesség levezetése mellett segít a téli depresszió legyőzésében, csökkenti a fájdalomérzetet a testben, és persze jobb közérzetet okoz.
A leginkább a hosszabb ideig tartó, intenzív testmozgás ajánlott, mint a futás, úszás, vagy a kerékpározás, de könnyített változatként akár a takarítás vagy a kutyasétáltatás is segíthet. Nem csak a már említett testi-lelki okok miatt érdemes kicsit kiszellőztetni a fejünket, átmozgatni, lenyújtani az idegeskedéstől „beállt”, görcsös végtagokat, de közben, akár zenei aláfestés mellett lecsillapodhatunk, elterelhetjük a gondolatainkat.
Saját tapasztalatból tudom, néha ilyenkor jönnek a legjobb ötletek, esetleg a probléma megoldásának legmegfelelőbb módjai. Higgyük el, a mozgás után valamivel magabiztosabban, letisztultabban látjuk majd át a zűrös hétköznapok teendőit.
Bátran fussunk ki tehát kis időre a stressz világából, hogy aztán testileg, lelkileg, pszichésen felfegyverkezve térjünk vissza a mindennapok harcterére!
Fotó: sxc.hu
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.