A kalóriaszegény üdítőitalok növelhetik a depresszió kockázatát
- Dátum: 2013.01.23., 10:29
- Németh Attila
Összefüggést talált a kalóriaszegény üdítőitalok fogyasztása és a depresszió megnövekedett kockázata között egy új amerikai tanulmány.
Szakemberek 263 900 felnőtt amerikai adatait elemezték, az 50-71 közöttieket 1995-96-ban kikérdezték üdítőital-fogyasztási szokásaikról. Tíz évvel később, 2004 és 2006 között ugyanezeket az embereket megkérdezték arról is, diagnosztizáltak-e náluk depressziót 2000 után.
A rendszeresen napi négy vagy annál több doboz bármilyen szénsavas üdítőitalt fogyasztók körében 30 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy depressziót diagnosztizálnak, mint azoknál, akik nem ittak szénsavas üdítőitalt.
A depresszió kockázata még magasabb volt azok esetében, akik kalóriaszegény szénsavas üdítőitalt fogyasztottak - 31 százalékkal növekedett a kockázat. A nem kalóriaszegény szénsavas üdítőt fogyasztók körében pedig 22 százalékkal volt magasabb a depresszió kockázata.
A rendszeresen napi négy vagy több doboz kalóriaszegény gyümölcsös üdítőitalt fogyasztók esetében 51 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége a depresszió diagnosztizálásának azokhoz képest, akik egyáltalán nem fogyasztottak ilyen üdítőitalt.
Az Észak-karolinai Nemzeti Egészségügyi Intézet szakemberei az amerikai neurológusok idei konferenciáján ismertetik tanulmányukat.
A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy tanulmányuk mindössze összefüggést talált a kalóriaszegény üdítőitalok fogyasztása és a depresszió megnövekedett kockázata között, nem pedig megállapította azt, hogy a diétás szénsavas vagy gyümölcsös üdítőitalok fogyasztása depressziót okoz. Bár a kutatók figyelembe vettek számos olyan tényezőt, amely hatással lehet eredményeikre - mint például az életkor, a nem, a képzettség, a dohányzás, a fizikai aktivitás, a testtömegindex (BMI), az energiabevitel - ugyanakkor lehetségesnek tartják, hogy más körülmények is, mint például a depresszió korábbi előfordulása a családban vagy a stresszes életmód, magyarázatot adhatnak az összefüggésre.
További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megerősítsük ezeket az eredményeket - idézte Honglei Chent, a tanulmány egyik készítőjét a Live Science tudományos hírportál.
Az eredmények alátámasztják egy 2011-es tanulmány megállapításait, amely összefüggést tárt fel a kávéfogyasztás és a depresszió kisebb kockázata között. "A kávé nagymennyiségű koffeint tartalmaz, amely közismerten serkenti az agyat, ami hangulatbefolyásoló tényező" - tette hozzá Chen.
Fotó: sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?