Menü

Az instant levesek kultúrája és hatásai

Az instant levesek mára a világ egyik legelterjedtebb kényelmi ételévé váltak, és a legtöbb ember kamrájában mindig megbújik egy. Sőt, mostanra nem csak Ázsiában, de kishazánkban is elkezdtek elterjedni olyan helyek, amelyek egyfajta instant leves étteremként funkcionálnak. Ezeknél helyben elkészítheted az ételt, és még különböző feltétek közül is válogathatsz, így a régen kollégiumi szobában vízforralóval készített ételből kis túlzással éttermi színvonal lett. Ennek okán, hogy így beszivárgott a köztudatba és a mindennapjainkba érdemes lehet megvizsgálni a kultúráját, eredetét és egészségügyi hatásait.

Az első instant tésztalevest a japán Momofuku Ando alkotta meg 1958-ban, Japán egy olyan korszakában, amikor nagy volt az élelmiszerhiány, és szükség volt valami tartós, olcsó és könnyen elkészíthető ételre. Az egyébként azóta is egyik legismertebb instant levest gyártó céget, a Nissint alapította meg ezután a feltaláló. Az ötlet persze nagyon sikeres lett, hiszen egyszerű volt a recept, előfőzött tésztát szárítottak meg olajban, majd levesalappal együtt csomagolták, így bárki könnyen és olcsón melegételhez juthatott. Azóta rengeteg másik cég is gyártja ezeket, különböző ízben és tésztafajtával. Azonban a mai napig különösen népszerű az egyetemisták, irodai dolgozók, nehéz helyzetben élők és kevés konyhai tudással rendelkezők körében.

Az olcsósága mellett a hosszú eltarthatóság és az, hogy nincs szükség hozzá valójában csak egy vízforralóra, szintén egy fontos előnye ennek az ételnek. Azonban az kevésbé köztudott, hogy vannak olyan emberek, akiknek gyakorlatilag csak ebből áll az étrendjük, adott esetben olyan formában, hogy ő maguk semmi mást, mondjuk tojást, vagy friss zöldségeket nem adnak hozzá. Régebben ugyan terjedtek kihívás formájában YouTubeon és más közösségi média oldalakon olyanok, hogy valaki egy bizonyos időtartamon keresztül csak instant levesen élt, azonban vannak, akik ezt hosszú távon így csinálják, amely súlyos egészségügyi kockázatokkal is járhat.

Az egyik legnagyobb probléma az instant levesekkel kapcsolatban a kiugróan magas sótartalom. Egyetlen adag akár a napi ajánlott nátriumbevitel 60-80 százalékát is tartalmazhatja, és ha azt vesszük sokan nem csak napi egy zacskó levest fogyasztanak, az elég súlyos következményekkel is járhat. A rendszeres túlzott sófogyasztás megnöveli a magas vérnyomás, a szív-és érrendszeri betegségek, valamint a vesebántalmak kockázatát.

Emellett gyakori összetevők a mesterséges aromák, tartósítószerek, színezékek és az ízfokozásra használt nátrium-glutamát, amelyre egyes emberek érzékenyek lehetnek, ezáltal fejfájást vagy émelygést tapasztalhatnak. Ráadásul alacsony a tápanyagtartalma, szinte semmi rost, vitamin vagy fehérje nincs benne, cserébe viszont túlsúlyba vannak az egyszerű szénhidrátok és telített zsírok. Az ilyen ételekre épülő egyoldalú étrend hosszabb távon elhízáshoz, inzulinrezisztenciához és a szervezet általános leépüléséhez vezethet.

Persze minden nem azt jelenti, hogy az instant leveseket örökre száműzni kellene az étrendünkből. Alkalmanként, mértékkel és átgondoltan beillesztve egy rohanós napba simán beleférhetnek, főként, ha egy kicsit tovább gondoljuk őket. Egy marék zöldséggel, főtt tojással, párolt csirkével vagy tofuval felturbózva máris táplálóbbá válhatnak.

Tökfélék jótékony hatása

A tökféléket rendkívül változatos formában, színben és ízben találjuk meg a piacokon, vagy a boltok polcain, nagyon egészséges zöldség szervezetünk számára.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.

Tapas – a spanyolok egyik étkezési szokása

Ahány ország, annyi étkezési forma, annyiféle fűszerezés, vagy szokás. A spanyolok többek között a tapasra esküsznek, és milyen jól teszik.

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?