Menü

Minden, amit a másnaposságról tudni kell

A másnaposság sokak számára jól ismert állapot, hiszen egy jól sikerült fesztivál, koncert, házibuli, vagy akár csak baráti összezörrenés után is könnyen előfordulhat velünk. A tünetek egész széles skálán okoznak, ami személyfüggő is, de általában fejfájás, hányinger, szédülés, fáradtság, kiszáradás és általános rossz közérzet kíséri ezt az állapotot, ami akár az egész napunkra is kihathat. De mi is történik pontosan a szervezünkben ilyenkor?

A másnaposság hátterében nagyrészt bonyolult kémiai és biológiai folyamatok állnak. Az alkohol erőteljes vízhajtó hatással rendelkezik, ennek következtében a szervezet vizet, és azzal együtt olyan fontos elektrolitokat veszít, mint a nátrium, kálium és a magnézium. Miután az alkohol bejut a szervezetbe, a máj enzimei lebonjták, és közben egy köztes anyag, az acetaldehid keletkezik. Ez az anyag sokkal mérgezőbb, mint maga az alkohol, és jelentősen hozzájárul a másnaposság tüneteinek súlyosságához. Ennek felhalmozódása akár gyulladásos folyamatok is elindulhatnak a szervezetben, és sokszor ez felelős a rossz közérzetért és a hányingerért.

Az alkohol gátolja a máj glükóztermelését, ami a vércukorszint csökkenéséhez vezethet, amely különösen fontos tényező, mivel ez az agy fő energiaforrása. Ha a glükózszint alacsony, az fáradtságot, koncentrációs nehézségeket, ingerlékenységet és általános gyengeséget okozhat. Bár eleinte úgy érezhetjük, az alkohol legalább az alvásminőséget javítja, igazából csak az elalvásban segít, utána azonban megszakítja a mélyalvási ciklusokat és a REM – fázis rövidebbé válik.

Emiatt másnaposan akár egy hosszú alvás után is kimerültnek érezhetjük magunkat. Gyakran előfordulnak másnaposan gyomorproblémák is, melynek oka, hogy az alkohol irritálja a gyomornyálkahártyát, serkenti a gyomorsavtermelést és lassítja az emésztést. Ez okozhat gyomorégést, hányingert, vagy akár hányást is.

Ugyan az egyetlen tökéletes megelőzési eszköz, ha egyáltalán nem fogyasztunk alkoholt, azonban, ha mégis erre adnánk a fejünket, van néhány dolog, aminek segítségével minimalizálni lehet a kárt. A mértékletesség az egyik legfontosabb dolog, hiszen, ha kevesebbet iszunk, akkor a szervezetünknek több ideje van lebontani az alkoholt, így kisebb az esélye annak, hogy másnap rosszul érezzük magunkat.

Mindenképp ajánlott étkezni ivás előtt, lehetőleg egy fehérjében, zsírokban és rostokban gazdag főétkezést elfogyasztani, mivel ez lassítja az alkohol felszívódását és enyhíti annak hatásait. Ivás közben is érdemes úgynevezett sörkorcsolyákat fogyasztani, mint a mogyoró vagy a ropi.

Mivel az alkohol kiszárítja a szervezetet, a megfelelő folyadékpótlás kulcsfontosságú. A legjobb, ha minden elfogyasztott pohár alkohol után, megiszunk ugyanannyi vizet, vagy cukormentes üdítőt. Az elektrolitok pótlására az izotóniás italok is jó választásnak bizonyulhatnak, ez sokaknak még a másnapot is segít gyorsabban átvészelni. Bizonyos tápanyagok, például a B – vitaminok és a cink segíthetnek az alkohol lebontásában és a másnaposság tüneteinek csökkentésében, így érdemes lehet vitamin, vagy táplálékkiegészítő formájában bevenni mielőtt útra kelünk alkoholt fogyasztani.

Ha már utolért a baj, és másnaposak vagyunk érdemes minél többet pihenni, illetve egy kiadós reggelit fogyasztani. A banán, zabpehely, zöldségek és tojás például segíthetnek helyreállítani az energiát és az elektrolitszintet. Mindenképp figyeljünk oda arra, hogy elég vizet fogyasszunk, és próbáljuk meg elkerülni a kávét, mivel az tovább fokozhatja a kiszáradást.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.