Menü

Fiatalkori demencia

A demencia szót sokan ismerik, legtöbbször az idősebb korosztállyal hozzák összefüggésbe, ami nem helytelen, de nem csak az időseket érinti, előfordulhat fiatalabbaknál is.

Amikor feledékenyek vagyunk, az egy normális dolog, okozhatja stressz, fáradtság, vagy figyelmetlenség is. Az idő múlásával az agyi idegsejtek száma jelentősen csökken, így nem csoda, hogy minél idősebb az ember, annál nehezebben jegyez meg valamit. Akkor, amikor ez már nem egy természetes állapot, hanem súlyosabb formát ölt, akkor demenciára is gondolhatunk, mely egy agyi leépülés folyamat. A kifejezés több tünetegyüttest foglal magába, viszont, ami a legjellemzőbb, hogy legfőképp a rövidtávú memória hirtelen hanyatlásnak indul, illetve az agy kérgének működésében zavar keletkezik. Egy korábbi cikkemben már bővebben kifejtettem, hogy mit lehet tudni erről a betegségről, ezt itt találod:

https://hajraegeszseg.hu/cikk/2023-06-27/demencia-a-szellemi-frissesseg-romlasa

Vannak olyan esetek, amikor ez a betegség nem időskorban, hanem kifejezetten fiatal korban jelentkezik, ezt nevezzük fiatalkori demenciának. Ennél a betegségnél sokkal magasabb a genetikai öröklődés lehetősége, mely a további utódoknál is felmerülhet. A különbség az időskori és a fiatalkori demencia eseteiben az, hogy a fiatal szervezet strapabíróbb, nem feltétlenül társulnak hozzá másfajta betegségek, például keringési zavarok, vagy a szív- és érrendszert érintő megbetegedések, ellenben más tünetek igen. Sokszor megfigyelhető, hogy a betegek nehezen tartják meg egyensúlyukat, és/vagy zsibbadnak és gyengék végtagjaik.

Minden esetben nagyon fontos a betegség korai felismerése, mivel ebben ilyenkor orvosi segítséggel a tüneteket lehet enyhíteni, illetve szerencsésebb esetben szinte teljesen visszaszorítani. Jelenleg sajnos még nincs gyógymód a kór teljes kezelésére, ellenben specifikus terápiákkal szinten lehet tartani. Vannak bizonyos tünetek, melyre odafigyelve, gyorsabb a felismerés. Ide tartozik a szaglás elvesztése, mely egy neurodegeneráció és hihetetlen, de minden más tünetnél évekkel előbb jelentkezhet. Azon agyi régiók, melyek az alvásért felelősek, is sérülhetnek, így alvászavarok is gyakran jelentkezhetnek.

Az autóvezetési képesség romlása is jel lehet, ez egy kognitív (gondolkodási) zavar, ami súlyosabb következményeket is hozhat magával. Például az illető nem tudja, hogy hogyan kell használni egy körforgalmat. A személyiség megváltozása is árulkodó, sokkal zárkózottabbá válnak a demensek, ez azért is lehet, mert környezetük érzékeli a betegséggel járó változásokat és azokat nem tudják megfelelően kezelni. A terápia általában gyógyszerrel történik, ellenben a betegség maga nem gyógyítható, csupán a rohamos leépülés lassítható vele, mellyel egy jobb életkörülményt lehet teremteni. Fontos a magatartás terápia és a beszédképesség és memória szinten tartása is.

A fiatalkori demencia tünetei szinte ugyanazok, mint az időskorban jelentkező társának, ellenben az időben felfedezett tüneteket orvosi segítséggel nagyobb eséllyel lehet akár visszaszorítani is.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.