Menü

Fiatalkori demencia

A demencia szót sokan ismerik, legtöbbször az idősebb korosztállyal hozzák összefüggésbe, ami nem helytelen, de nem csak az időseket érinti, előfordulhat fiatalabbaknál is.

Amikor feledékenyek vagyunk, az egy normális dolog, okozhatja stressz, fáradtság, vagy figyelmetlenség is. Az idő múlásával az agyi idegsejtek száma jelentősen csökken, így nem csoda, hogy minél idősebb az ember, annál nehezebben jegyez meg valamit. Akkor, amikor ez már nem egy természetes állapot, hanem súlyosabb formát ölt, akkor demenciára is gondolhatunk, mely egy agyi leépülés folyamat. A kifejezés több tünetegyüttest foglal magába, viszont, ami a legjellemzőbb, hogy legfőképp a rövidtávú memória hirtelen hanyatlásnak indul, illetve az agy kérgének működésében zavar keletkezik. Egy korábbi cikkemben már bővebben kifejtettem, hogy mit lehet tudni erről a betegségről, ezt itt találod:

https://hajraegeszseg.hu/cikk/2023-06-27/demencia-a-szellemi-frissesseg-romlasa

Vannak olyan esetek, amikor ez a betegség nem időskorban, hanem kifejezetten fiatal korban jelentkezik, ezt nevezzük fiatalkori demenciának. Ennél a betegségnél sokkal magasabb a genetikai öröklődés lehetősége, mely a további utódoknál is felmerülhet. A különbség az időskori és a fiatalkori demencia eseteiben az, hogy a fiatal szervezet strapabíróbb, nem feltétlenül társulnak hozzá másfajta betegségek, például keringési zavarok, vagy a szív- és érrendszert érintő megbetegedések, ellenben más tünetek igen. Sokszor megfigyelhető, hogy a betegek nehezen tartják meg egyensúlyukat, és/vagy zsibbadnak és gyengék végtagjaik.

Minden esetben nagyon fontos a betegség korai felismerése, mivel ebben ilyenkor orvosi segítséggel a tüneteket lehet enyhíteni, illetve szerencsésebb esetben szinte teljesen visszaszorítani. Jelenleg sajnos még nincs gyógymód a kór teljes kezelésére, ellenben specifikus terápiákkal szinten lehet tartani. Vannak bizonyos tünetek, melyre odafigyelve, gyorsabb a felismerés. Ide tartozik a szaglás elvesztése, mely egy neurodegeneráció és hihetetlen, de minden más tünetnél évekkel előbb jelentkezhet. Azon agyi régiók, melyek az alvásért felelősek, is sérülhetnek, így alvászavarok is gyakran jelentkezhetnek.

Az autóvezetési képesség romlása is jel lehet, ez egy kognitív (gondolkodási) zavar, ami súlyosabb következményeket is hozhat magával. Például az illető nem tudja, hogy hogyan kell használni egy körforgalmat. A személyiség megváltozása is árulkodó, sokkal zárkózottabbá válnak a demensek, ez azért is lehet, mert környezetük érzékeli a betegséggel járó változásokat és azokat nem tudják megfelelően kezelni. A terápia általában gyógyszerrel történik, ellenben a betegség maga nem gyógyítható, csupán a rohamos leépülés lassítható vele, mellyel egy jobb életkörülményt lehet teremteni. Fontos a magatartás terápia és a beszédképesség és memória szinten tartása is.

A fiatalkori demencia tünetei szinte ugyanazok, mint az időskorban jelentkező társának, ellenben az időben felfedezett tüneteket orvosi segítséggel nagyobb eséllyel lehet akár visszaszorítani is.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük

Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.