Menü

Mi az a Hatha-jóga és miben segít?

A Hatha-jóga a légzés és a mozgás kombinációjából áll. A jóga bármelyik jógastílusban tanított fizikai testhelyzetre is utal, lényegében a hatha-jóga egy gyűjtőfogalom, amely a tudatosság elérésére használt testgyakorlatokat és légzéstechnikákat írja le.

Bár Indiából származik, és az i. sz. tizenegyedik századra nyúlik vissza, a jóga testtartás-alapú formái azonban csak a 20. század elején alakultak ki. A hatha jóga az 1920-as és 1930-as években kezdett fejlődni Indiában, melynek indiai hagyományai összeolvadtak a nyugati társadalom fizikai kultúrájával.

Ma a Hatha jógát a világ minden táján rendszeresen gyakorolják az emberek. A szanszkrit Hatha szó szó szerint erőt jelent. A Hatha órákon megtanulhatják a résztvevők, hogyan alkalmazzák a pránát, vagyis az életenergiát a különböző jógapózokban.

Hogy kell elképzelni egy ilyen jóga órát? - kérdeztem a lakóhelyemen tevékenykedő jógaoktató ismerősömet.

A mai hatha jógaórák lassúak és szelídek, így kiválóan alkalmasak kezdők számára. Sok jógi azt ajánlja, hogy a Hatha-jógával kezdjünk, mielőtt más fizikai gyakorlatokkal próbálkoznánk. A hatha-t egykor minden jógastílus anyjának tekintették, mivel a nyugati társadalmakban gyakorolt összes többi stílus ebből a jógastílusból származik.

Mit jelent a jóga 8 végtagja?

A hatha jóga eredete még mindig a nyolc végtagot testesíti meg. A nyolc végtag a külsőtől a belső felé haladva alkot egy sorozatot. A nyolc végtag a következő nyolc lépésből áll.

Yama: Ez az etikai normákra és a feddhetetlenségre összpontosít, megtanítva a legjobb viselkedési gyakorlatokat.
Niyama: A második végtag a lelki megfigyeléssel és az önfegyelemmel kapcsolatos.
Ászana, mely a jógagyakorlat során végzett fizikai pózokat jelenti. Az ászanák gyakorlásával a koncentráció és a fegyelem mélyebb szintjét fejlesztjük ki.
Pránájáma, ez általában légzésszabályozást jelent.
Pratyahara: Az ötödik végtag a külső zavaró tényezőktől való visszavonulás és a figyelmünk befelé irányítása. A
Dhárana: Ezen a ponton megszabadulunk a külső zavaró tényezőktől, így a koncentrációnkat befelé irányíthatjuk.
Dhjána: A dhjána a koncentráció megszakítás nélküli áramlása - más néven meditáció.
S végül a Szamádhi, melyet az extázis állapotaként írnak le és megtapasztalják az univerzummal való eggyé válás boldogságát.

A hatha jóga gyakorlása számos egészségügyi előnnyel jár mind az elme, a test és a lélek számára, ilyenek például, hogy javítja az alvás minőségét. Rugalmasságot és erőt fejleszt, csökkenti a stresszt, a szorongást és a depressziót, kezeli a krónikus fájdalmakat, segít fenntartani az egészséges ízületeket, serkenti az immunrendszert és csökkentheti a gyulladást és a gyulladásos betegségeket. Mentálisan segít a fegyelem és az önuralom fejlesztésében.

Általában a hatha jóga gyakorlása nem alkalmas fogyásra, bár sokan azt gondolják ezzel tudják elérni vágyott súlycsökkenésüket, igaz egy harminc perces Hatha-jóga-edzés körülbelül 120 kalóriát eléget.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?