Le tudjuk tenni a telefont?
- Dátum: 2025.01.18., 19:21
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- határokat szabni, letenni, negatív következmények, okoseszköz-függő, social media – fan, stratégia, telefonfüggőség
Ma, amikor már majdnem mindenki okoseszköz-függő, social media – fan vagy minimum órákat lóg a temun (jelen!), a közösségi oldalakon vagy az Xbox játékokon, akkor feltenném a kérdést: le tudjuk tenni a telefont bármikor? Egyáltalán: hogyan tudunk viszonylag könnyen és fájdalommentesen lemondani az okostelefonunkról?
A telefonfüggőség mára a leggyakoribb függőségeink egyike, mely egyaránt érinti a fiatalabb, illetve az idősebb korosztályt.
Vajon mit tehetünk ellene, és hogyan kezdhetjük el leépíteni ezt?
Ha azon gondolkodunk, hogy kicsit háttérbe szorítjuk, akkor jól jönnek hozzá azok a tanácsok és tippek, amikről most szót ejtünk. Sajnos sokan nem is tudjuk letenni a mobilt, pedig egyre többen tudatosítjuk magunkban, hogy a túlzott használatuk milyen negatív következményekkel járhat az életminőségre nézve, mégis csak az elhatározás van meg, elméletben oké a dolog, fejben megvan a stratégia, ám a tettek nem ezt követik.
A legtöbb felhasználó, aki okosról úgymond butatelefonra vált, leginkább arra törekszik, hogy visszavegye az irányítást a technológiával eljegyzett kapcsolata felett, és kiszabaduljon az állandó digitális kommunikáció béklyóiból. – ennél jobban meg se lehetne fogalmazni.
Mások adatvédelmi aggályok miatt mondanak le az okostelefonról, valamint szeretnének megszabadulni a reklámok folyamatos áradatától.
Melyek a telefonfüggőség jelei?
Például, ha túl sok időt töltünk mobilozással Próbáljuk megtippelni, hogy napi szinten mennyi időt töltünk mobiltelefonozással. Tartsunk önvizsgálatot.
Időhiány
Ha úgy gondoljuk, hogy számos tevékenységre nem jut elég időnk, gondolkodjunk el azon, hogy mennyit lógtunk az elmúlt nap a közösségi médián?
Rossz közérzet
Ha a telefonfüggőség miatt elmaradunk a feladataink elvégzésével vagy a regenerálódásunkra, pihenésre nem jut elég idő, az szorongáshoz, illetve rosszkedvhez vezethet.
A kedves olvasók milyen gyakran simogatják a készülékeiket?
Tévhit azt gondolni, hogy az a megoldás, ha végleg letesszük a kütyüt. Nem is ezt a drasztikus változást szeretném sugallani. Én se tudom végleg letenni, nehogy azt gondolják. Én szülőként meg se tehetem, számtalan ovis, sulis, szakkörös, focis, szmk-s csoportban vagyok, ezekből úgy érzem nem szeretnék kiesni.
De akkor hogyan lehet korlátozni az eszköz-használatot?
Lassan, fokozatosan. Szakértők azt ajánlják, hogy inkább „miniszünetekkel” kezdjünk.
Szabjunk "fizikai" határokat a telefonunkkal kapcsolatban, például soha ne vigyük magunkkal a vécére. Az első lépés, mint bármely más konfliktushelyzet kezelésénél, itt is a probléma azonosítása. Akkor tudunk hatékonyan küzdeni egy probléma ellen, ha felismerjük.
Határokat szabni – és betartani legyen ez a következő lépés és döntés mostantól. Egy próbát megér. Néha jó reszt venni a hálózaton kívüli életben. Szokták mondani, amíg a telefon zsinóros volt, addig voltak az emberek szabadok.
Te ezeket szoktad takarítani?

Rendben tartjuk a környezetünket, hiszen kellemesebb, egészségesebb a tisztaság, de nem mindegy, hogy odafigyelünk e ezekre a helyekre, dolgokra.
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?