Menü

Öt egyszerű lépés az egészségesebb életmód felé

Most, hogy véget értek az ünnepek, de a téli időjárás komorsága nem múlt el, könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy az eddig eltervezett változtatásokat az életünkben végül nem tartjuk be. Pedig az egészséges életmód elkezdése, vagy legalábbis a jelenlegi életszínvonalunk kismértékben való javítása nem is olyan nagy feladat, mint hisszük. Itt van öt egyszerű lépés, aminek segítségével belecsempészhetjük a mindennapjainkba a változást.

A kiegyensúlyozott táplálkozás az egészséges életmód alapköve, és ezt nem győzzük hangsúlyozni. A hosszútávú egészséges fogyásnak is ez a titka, de a mentális egészségünk és az alapvető közérzetünk is könnyen javulhat tőle. Fontos, hogy változatos ételeket fogyasszunk, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket és teljes kiőrlésű gabonákat. Természetesen nem tudjuk egyről a kettőre megváltoztatni az egész étrendünket, de van néhány trükk, amivel könnyen egészséget csempészhetünk bele. Törekedjünk arra, hogy minden étkezésnél legyen zöldség és gyümölcs a tányéron, vásároljunk teljes kiőrlésű kenyeret vagy kiflit a finomított változatok helyett. Érdemes lehet a nehéz húsok helyett a fehérjeforrásokat variálni, és odafigyelni rá, hogy fogyasszunk hüvelyeseket és halat is.

A rendszeres testmozgás elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez. A felnőtteknek hetente legalább 150 perc közepes intenzitású aerob tevékenységet vagy 75 perc intenzív testmozgást kellene végezniük. Ezt nem várhatjuk el magunktól azonnal, azonban érdemes lehet szépen lassan kiépíteni egy rutint, aminek segítségével később akár rendszeresen sportolni is el tudunk járni. Napi húsz perc sétával érdemes kezdeni, amit akár praktikusan is beépíthetünk a napunkba.

Eggyel későbbi megállóban szállunk fel a buszra, vagy gyalog megyünk el a boltba, akármilyen mindennapos aktivitással egybe köthetjük ezt. Érdemes fokozatosan emelni az időtartamot. Ugyan elsőre kegyetlennek tűnhet, de ha a liftezést lecseréljük lépcsőzésre, akkor hamar változásokat érhetünk el, hiszen a konditeremben is ez a gyakorlatot javasolják, csak ott külön gép van hozzá. Ha belefér az időnkbe érdemes lehet keresni csoportokat, akik közösen sétálnak, vagy futnak és csatlakozni hozzájuk.

Az elegendő és minőségi alvás kulcsfontosságú az egészség szempontjából. A felnőtteknek általában 7-9 óra alvásra van szükségük éjszakánként. Érdemes kialakítani egy következetes alvási rutint, melyben a lefekvésnek és a felkelésnek minden nap azonos időpontja van. Legjobban egy nyugodt, sötét és nem túlfűtött környezetben tudunk pihenni, így próbáljuk megteremteni a megfelelő körülményeket ehhez. Ha tudjuk, kerüljük a képernyők használatát lefekvés előtt, inkább olvasással foglaljuk el magunkat.

A stressz kezelése is fontos része az egészségünk megőrzésének, a krónikus stressz pedig negatívan befolyásolhatja mind a fizikai, mind a mentális egészségünket. Ennek kezelésére különböző technikákat alkalmazhatunk. A leggyakrabban használt ezek közül a meditáció és a mindfulness gyakorlatok, melyek segítenek a jelen pillanatra összepontosítani és csökkenteni a szorongást. A feladataink hatékony szervezése csökkentheti a túlterheltség érzetét, és ennek segítségével a mindennapos stressz szintünk is alacsonyabban maradhat. A korábban már említett rendszeres testmozgás is megoldás lehet, hiszen ez segít a boldogsághormon termelésében, illetve a feszültség levezetésében.

Végül a társas kapcsolatok ápolása az, ami még elengedhetetlen annak érdekében, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott életet élhessünk. Az ember társas lény, és még ha vannak is olyanok, akiknek kissé több, vagy kevesebb igénye van a társaságra másoknál, akkor is mindnyájunknak jól tud esni kis közös idő. Próbáljunk meg rendszeresen kommunikálni a családtagjainkkal és barátainkkal, és közös programokat szervezni, melynek segítségével minőségi időt tölthetünk egymással. Legyünk nyitottak a szeretteink irányába, és mutassunk tényleges érdeklődést a mondanivalójuk irányába. Ha valami problémával küzdünk, ne féljünk segítséget kérni másoktól!

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.