Menü

Ikigai, a japánok hosszú életének titka

Megannyi trükköt, praktikát, életmódbeli tanácsot olvashatunk az interneten, amikkel egészségesebbé és hosszabbá tehetjük életünket. A japánoknak egy igen kiforrott, régmúltba visszanyúló szabályrendszere van erre, és lássuk be, nekik bevált.

Számos kutatás kimutatta, hogy a japán emberek élnek a leghosszabb ideig a világon. Az átlagos várható életkor a nők esetében 88, a férfiak esetében 82 év. A japán kultúra évezredek óta követ bizonyos egészségügyi előírásokat, ilyen a ténylegesen egészséges táplálkozás, a meditatív mozgások, vagy a rendszeres mozgás. Ide illeszkedik be az ikigai, ami egy betartandó szabályokon alapuló életfelfogás.

Az ikigai-t, ha le szeretnénk fordítani, úgy hangzana, hogy az élet oka. Egyfajta céltudatosságot jelent, azaz okot, célokat ad az embernek, hogy éljen. Elengedhetetlen hozzá az a harmónia, ami a gyakorlati és a szellemi élet egyensúlyán alapszik. Ez azért is nagyon fontos, mert a japánok nagyon sokat dolgoznak, mégis ott lebeg a cél a szemük előtt, hogy miben látják létezésük értelmét a Földön. Az ikigainak négy alap témaköre van, amik az életünk részeit képezik. Az első a szenvedély, ez lehet hobbi, sport, a lényeg, hogy szeressük csinálni. A második a küldetés, olyan dolog, amire a környezetünknek, a világnak szüksége van.

A harmadik a hivatás, ez olyan tevékenység, amiben kiemelkedők vagyunk. Az utolsó pedig a szakma, amivel megteremtjük anyagi szükségleteink fedezetét. Soha nem mehetünk csak az egyik téma felé, mert nem fog életünk kiteljesedni benne, azaz mind a négy harmonikus megélésére szükség van. Ide kapcsolódik a 10 alapszabály is, amiket betartva elérhetjük a az ikigai valódi lényegét, létezésünk okának kiteljesedését. Először is, szüntelenül legyünk aktívak, ne álljunk meg, így nem fogunk eltunyulni és belesüppedni abba, hogy öregszünk, haszontalanok vagyunk. A következő, hogy ne siessünk, mindenre szánjunk elég időt.

A harmadik az étkezésre figyelmeztet, soha ne tömjük magunkat tele étellel. A negyedik, hogy olyan emberekkel vegyük körbe magunkat, akikkel szeretünk lenni, ez boldogságot hoz. Az ötödik, hogy szellemileg se hagyjuk magunkat el, mivel a szellemi aktivitásra szüksége van idegrendszerünknek. A következő, hogy mosolyogjunk sokat. Ez nem csak minket tart jókedvűen, hanem a környezetünket is. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a pillanatnak kell élnünk, hogy ne csak akkor okozzon örömet, amikor átéljük, hanem akkor is, amikor visszaemlékezünk rá. Kapcsolódjunk a természettel a lehető legtöbbet, töltsünk időt a szabadban, engedjük el a virtuális világot.

Ne felejtsünk el hálásnak lenni mindenért, amink van. Végül pedig az utolsó szabály, hogy kövessük az ikigait. Keressük meg a bennünk rejlő szenvedélyt, a célokat, amik tovább lendítenek a mindennapokban és arra sarkallnak, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki saját magunkból.

Az ikigai egy japán szabályrendszer, mely betartásával megtalálhatjuk az okát létezésünknek. Mind szellemileg, mind fizikailag tartalmasabb és egészségesebb életet élhetünk, így hosszabban élvezve a földi létünket.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre

Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?