Ikigai, a japánok hosszú életének titka
- Dátum: 2025.01.04., 19:26
- Erdős Dorka
- képek: pexels
- aktivitás, egészség, életminőség, hivatás, hosszú élet, japán, szakma, szenvedély
Megannyi trükköt, praktikát, életmódbeli tanácsot olvashatunk az interneten, amikkel egészségesebbé és hosszabbá tehetjük életünket. A japánoknak egy igen kiforrott, régmúltba visszanyúló szabályrendszere van erre, és lássuk be, nekik bevált.
Számos kutatás kimutatta, hogy a japán emberek élnek a leghosszabb ideig a világon. Az átlagos várható életkor a nők esetében 88, a férfiak esetében 82 év. A japán kultúra évezredek óta követ bizonyos egészségügyi előírásokat, ilyen a ténylegesen egészséges táplálkozás, a meditatív mozgások, vagy a rendszeres mozgás. Ide illeszkedik be az ikigai, ami egy betartandó szabályokon alapuló életfelfogás.

Az ikigai-t, ha le szeretnénk fordítani, úgy hangzana, hogy az élet oka. Egyfajta céltudatosságot jelent, azaz okot, célokat ad az embernek, hogy éljen. Elengedhetetlen hozzá az a harmónia, ami a gyakorlati és a szellemi élet egyensúlyán alapszik. Ez azért is nagyon fontos, mert a japánok nagyon sokat dolgoznak, mégis ott lebeg a cél a szemük előtt, hogy miben látják létezésük értelmét a Földön. Az ikigainak négy alap témaköre van, amik az életünk részeit képezik. Az első a szenvedély, ez lehet hobbi, sport, a lényeg, hogy szeressük csinálni. A második a küldetés, olyan dolog, amire a környezetünknek, a világnak szüksége van.
A harmadik a hivatás, ez olyan tevékenység, amiben kiemelkedők vagyunk. Az utolsó pedig a szakma, amivel megteremtjük anyagi szükségleteink fedezetét. Soha nem mehetünk csak az egyik téma felé, mert nem fog életünk kiteljesedni benne, azaz mind a négy harmonikus megélésére szükség van. Ide kapcsolódik a 10 alapszabály is, amiket betartva elérhetjük a az ikigai valódi lényegét, létezésünk okának kiteljesedését. Először is, szüntelenül legyünk aktívak, ne álljunk meg, így nem fogunk eltunyulni és belesüppedni abba, hogy öregszünk, haszontalanok vagyunk. A következő, hogy ne siessünk, mindenre szánjunk elég időt.

A harmadik az étkezésre figyelmeztet, soha ne tömjük magunkat tele étellel. A negyedik, hogy olyan emberekkel vegyük körbe magunkat, akikkel szeretünk lenni, ez boldogságot hoz. Az ötödik, hogy szellemileg se hagyjuk magunkat el, mivel a szellemi aktivitásra szüksége van idegrendszerünknek. A következő, hogy mosolyogjunk sokat. Ez nem csak minket tart jókedvűen, hanem a környezetünket is. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a pillanatnak kell élnünk, hogy ne csak akkor okozzon örömet, amikor átéljük, hanem akkor is, amikor visszaemlékezünk rá. Kapcsolódjunk a természettel a lehető legtöbbet, töltsünk időt a szabadban, engedjük el a virtuális világot.
Ne felejtsünk el hálásnak lenni mindenért, amink van. Végül pedig az utolsó szabály, hogy kövessük az ikigait. Keressük meg a bennünk rejlő szenvedélyt, a célokat, amik tovább lendítenek a mindennapokban és arra sarkallnak, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki saját magunkból.
Az ikigai egy japán szabályrendszer, mely betartásával megtalálhatjuk az okát létezésünknek. Mind szellemileg, mind fizikailag tartalmasabb és egészségesebb életet élhetünk, így hosszabban élvezve a földi létünket.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.
Segítsük az állatmenhelyeket: Hogyan tehetünk jót a rászoruló állatokért
Az állatmenhelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a társadalomban, hiszen ők biztosítják a védelmet, ellátást és szeretetet azoknak az állatoknak, akik gazdátlanul vagy rossz körülmények között élnek. Sajnos a menhelyek működése nem mindig egyszerű, hiszen folyamatosan szembesülnek a pénzhiánnyal, az önkéntesek hiányával és a túlzsúfoltsággal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a társadalom minden tagja tegyen valamit az állatok védelméért.
Miért fordul egyre több sportoló a jógához?
A modern sport világában egyre több profi és amatőr sportoló fedezi fel a jóga sokoldalú előnyeit. Bár korábban gyakran csak kiegészítő mozgásformaként tekintettek rá, mára bizonyított, hogy a jóga olyan fizikai és mentális támogatást nyújt, amely közvetlenül hozzájárul a teljesítmény növeléséhez, a regeneráció gyorsításához és a sérülések megelőzéséhez.