A rajzolás agyműködésre gyakorolt hatásai
- Dátum: 2024.12.10., 09:57
- Udvari Fanni
- képek: pexels
- agyféltek, érzelem, gyermek, kreativitás, művészet, nevelés, személyiség, szín
Sokan szeretnek rajzolni, festeni, különböző kreatív tevékenységeket folytatni, pusztán hobbiból. De vajon milyen agyi folyamatok is zajlanak ekkor? Mi mindent lehet ezekből rövid-és hosszútávon profitálni?
A rajzolás és a festés nem csak művészeti tevékenységek, hiszen végzésük közben számos pozitív változás következik be az agy működésében. Ezek a változások elősegíthetik az agyi egészség fenntartását és fejleszthetik a kognitív készségeket.
Íme néhány példa:
A jobb és bal agyfélteke közötti kommunikáció javulása: a rajzolás és a festés mind a kreativitást, mind az analitikus gondolkodást igényli, amelyek a jobb és bal agyféltekéhez tartoznak.
Koncentráció fejlesztése: a rajzolás és a festés igen figyelemigényes tevékenységek. A részletekre való koncentrálás javíthatja az általános koncentrációs képességet.
Memória fejlesztése: a képzeletből történő rajzolás során az agynak mélyen a memóriába kell nyúlnia, ami fejleszti a vizuális és hosszú távú memóriát.
Agyi rugalmasság fejlesztése: A rajzolás és festés ösztönzi az agyi rugalmasságot, amely segít az új információk megtanulásában és alkalmazásában, valamint a különböző gondolkodási stílusok közötti váltásban.
Érdemes odafigyelni arra, ha gyermekünk alkot, mert a rajzaiból megtudhatjuk, milyen érzések vannak benne:
ha rendszeresen túl sötét színeket használ, vagy
ha árvizet, halált és ha hasonló negatív töltetű dolgokat rajzol, az belső szorongást mutat. Ugyanígy sok tanulságot levonhatunk abból is, hogyan rajzolja le a családot. Amit a gyerek felnagyított a rajzon, az neki valamiért fontos, nagyon szereti, esetleg pont attól fél, amiatt szorong.
A tanulási és viselkedési problémák megelőzése
A rajzolás tehát fontos lépcsőfok a gyerekünk fejlődésében, és bár teljesen ellentétes tevékenységnek tűnik, valójában szorosan összekapcsolódik a mozgással. Már egészen kicsi kortól kezdve adjunk lehetőséget gyermekünknek a sok játszóterezésre, illetve szerezzünk be otthonra olyan rajzeszközöket, amelyek segítségével a kicsi alkothat.
A színválasztást érzelmeik szintén erősen befolyásolják. Körülbelül 7 éves kor után a gyermekek többségénél az emberek, tárgyak egy közös, általában egy vízszintes vonalon helyezkednek el. Szívesen rajzolják le a környezetükben fellelhető tárgyakat, amelyekhez érzelmi kapcsolat fűzi, vagy valamilyen szempontból fontos számukra.
A gyermekek számára a rajzolás spontán és egyben igen hasznos tevékenysége, amelynek fontos szerepe van az élményfeldolgozásban, a feszültség levezetésben, az írás(tanulás) előkészítésében.
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?