Menü

Mi a különbség a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között?

Az étrend-kiegészítők jótékony hatásúak az emberi szervezetre, azonban e termékeknek nem tulajdonítható betegséget megelőző vagy gyógyító hatás. Mi a különbség a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között? Melyiket válasszuk?

Ha kezünkbe veszünk egy pirulákkal teli dobozt, nehéz lehet eldönteni, hogy az gyógyszer vagy étrend-kiegészítő. Az étrend-kiegészítő élettani hatással rendelkező anyagokat tartalmazó készítmény, melynek segítségével elkerülhető vagy megszüntethető bizonyos vitaminok, ásványi anyagok hiánya.

Az étrend-kiegészítők nagy része kedvezően hat az egészségi állapotra, vagy csökkenti valamilyen betegség kockázati tényezőjét, illetve segíti a gyermekek egészségét és fejlődését, ám ilyen állítást csak akkor lehet kijelenteni és a terméken feltüntetni, ha mindez tudományos bizonyítékokkal alátámasztható.

Mi a különbség a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között?

A gyógyszer emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére szolgál. Ezek eredményeit az orvostudomány szempontjai szerinti kritikus elemzésnek, értékelésnek kell alávetni, és ez alapján állapítható meg a gyógyszer hatásossága. A gyógyhatás hiteles igazolásán túl valamennyi gyógyszernek minősülő készítmény esetében alapkövetelmény a kedvező előny/kockázati arány, és a szigorú előírásoknak megfelelő, valamint állandó gyógyszerminőség igazolása. Ezeket a követelményeket az engedélyező hatóság szigorúan ellenőrzi, mielőtt kiadja a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét.

Az étrend-kiegészítők forgalomba hozatalához – a gyógyszerekkel ellentétben – nincs szükség előzetes hatósági engedélyeztetésre, azonban az étrend-kiegészítő gyártója köteles a készítményt az előforgalomba hozatalkor az illetékes hatósághoz bejelenteni a hatékony hatósági ellenőrzés érdekében.

Ahhoz, hogy ma egy étrend-kiegészítő kapható legyen, nincs szükség hosszadalmas engedélyeztetésre, a gyártónak csupán be kell jelentenie a forgalomba hozatalt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet számára.

A gyógyszereket speciális, minőségbiztosított, zárt rendszeren keresztül szállítják, és vagy patikában, illetve egészségügyi intézményben adhatók el. Étrend-kiegészítőknél nincsenek ilyen szállítási vagy forgalmazási korlátok.

Éppen az engedélyeztetés hiánya miatt kell óvatosnak lennünk az étrend-kiegészítőkkel: mivel a szigorú, aprólékos és mindenre kiterjedő vizsgálatok – a gyógyszerekkel ellentétben – az esetükben elmaradhatnak. Minden étrend-kiegészítő vásárlása vagy alkalmazása előtt konzultálunk a háziorvosunkkal. Fokozott óvatosságot igényel a nem magyarországi internetes kereskedőktől történő rendelés, rájuk ugyanis nem terjed ki a hazai hatóságok ellenőrzése.

Mind a gyógyszert, mind az étrend-kiegészítőt az egészségünk érdekében alkalmazzuk. A legnagyobb különbség a kettő között, hogy míg az előbbinek igen, az utóbbinak nem tulajdonítható betegséget megelőző vagy gyógyító hatás.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.