A mese hatása a pszichére

Rengeteg gyermekekkel foglalkozó szakember, coach, pszichológus és pedagógus használja a meséket terápiás céllal. Ezért is alakult ki a meseterápia fogalma.

A mesék jótékony hatásai közismertek. Szinte nincs is olyan szülő, aki ne tudna pár pozitív hatást felsorolni:

a fantázia és kreativitás fejlesztése,

szókincs bővítése

beszédkészség javítása.

Ezen túlmenően azonban a gyógyító hatásukat is érdemes megvizsgálni, amikor kiválasztjuk őket.

A mesék egyszerű történetek. Nem állítják a gyerekeket megoldhatatlan akadályok elé. Egyszerű szereplők és cselekményvezetés segítségével könnyen le tudják képezni a mesében elhangzottakat a saját életükre. Nem kell a szájukba rágni a tanulságot, könnyen megértik így is: a jó elnyeri jutalmát, a rossz megbűnhődik. Ezért megéri jónak, bátornak, kedvesnek lenni.

A mese varázslatos világán át a gyerekek könnyebben megértik a bennük zajló lelki folyamatokat, még akkor is, ha bonyolultabb dolgokról van szó. A mesékben minden problémára akad megoldás. Nem véletlen, hogy gyógyító jelleggel is olyan sokan használják. Bármilyen gondról, konfliktusról vagy élethelyzetről van szó, találni fogunk rá történetet.

Ma már rengeteg mesekönyv akad különféle témákban.

Viszont akkor sincs baj, ha nem találjuk a megfelelő mesekönyvet, mert a könyveken túl is számos lehetőség áll rendelkezésünkre.

A mese számos területen fejti ki jótékony hatását: az érzelmi intelligencia, a kreativitás, a képzelet, a fantázia, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze. Emellett a beszédre, a szókincsre, a kifejezőkészségre van pozitív hatással. A mesének továbbá fontos funkciója az is, hogy megnyugtassa, kikapcsolja és feltöltse a gyermeket.

A mesélés célja az örömszerzés mellett felkészíteni az élet próbatételeire a gyermeket, így felfedezni az összefüggéseket a világban, elhelyezni önmagát benne, és képessé tenni arra, hogy másokhoz kapcsolódjon. Jó példa erre, amikor a mesehősnek el kell hagynia a biztonságos otthont, és meg kell küzdenie az ellenséggel, egy sárkánnyal.

A mesehős útja tulajdonképpen a gyermek útja a felnőtté válás felé. Az ilyen történetek eligazítják érzelmeiben, feloldják a félelmeket, erősítik az önbizalmát.

Mesehallgatás közben a gyermek azonosul a legkisebb hőssel, azzal, aki rengeteg hátránnyal indul, aki pont olyan, mint ő. Miközben képzeletben végigjárja a főhős útját, megéli ugyanazokat a konfliktusokat, próbákat a valós, felnőtt világban, mint a legkisebb szereplő a mesében. Ennek nagy jelentősége van a gyermek érzelmi fejlődésében, mert megtanulja, hogy a haladáshoz vezető úton sokszor szembe kell nézni, hogy segíteni kell másoknak és észre kell venni a különböző lehetőségeket.

A mesék fejlesztik az érzelmi intelligenciát. Általuk a gyermek sikeresebb lehet az emberi kapcsolataiban, hatékonyabban tud problémákat kezelni és segíti a célok elérését. Képes lesz megfogalmazni önmagának az átélt érzelmeket, és hitelesen ki tudja fejezni; másrészt felismeri a többiek érzelmi állapotát (ez az empátia) is.