Tehetünk a lámpaláz ellen!
- Dátum: 2024.11.04., 20:53
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- állásinterjú, begyakorol, egészséges, elront, érzés, félelem, felfokozott, gátlás, hallgatóság, idegesség, izgalmi, izgalom, kényszermozgás, konferál, lámpaláz, légzéstechnika, lélektan, leszerepel, maximális, normális, önbizalom., pótcselekvés, prezentáció, pulzus, rendezvény, sikerül, stressz, szapora, szereplés, szívverés, teljesítmény, vizsga
Azt gondolom bármennyi ideje is dolgozik valaki színészként, tart előadásokat, szerepel gyakran, konferál rendezvényeken, bemondó egy tévében, rádióban, egy érzés sosem fog megszűnni, elmúlni, megváltozni, de még enyhülni sem: ez pedig a lámpaláz.
Nem kell színésznek vagy műsorvezetőnek lennünk, enélkül is mindenki ismeri ezt a fojtó érzést, hiszen mindannyian voltunk már vizsgán, állásinterjún, szerepeltünk esetleg nyilvánosan, tartottunk előadást. A lámpaláz egyrészt normális és egészséges, másrészt nagyon meg tudja nehezíteni a szereplést, előadást, vizsgát.

A lámpaláz egy lélektani gátlás, egy szereplés előtti félelem, egy felfokozott izgalmi alapállapot. Jellemző oka pedig a félelem és aggódás, hogy nem leszünk elég ügyesek, nem vagyunk elég jók, hiába szeretnénk megfelelően szerepelni, félünk, hogy elrontunk valamit, bakizunk, netán nevetségessé válunk azzal, ha hibázunk. Sokszor gyerekkori trauma játszik közre, talán mások gúnyolódása akár gyermekkorban, az iskolában, mikor kiálltunk felelni vagy szavalni és kinevettek minket.
Mi az, ami segít elviselni a lámpalázat?
Az egyik legfontosabb ilyen segítség az önmagunkba vetett hit. Hogy képesek vagyunk rá és sikerül.
A másik, hogy elfogadjuk: igen, izgulok, van ilyen, vállalom, normális dolog, más is ideges, izgul ilyen szituációban. Természetes dolog. Nem félek, csak izgulok, nem rettegek, csak izgatott vagyok.
Használjuk bátran a pozitív gondolkodást! Az előadás előtt képzeljük el a lehető legjobb történést. Kiállunk, előadunk, nyugodtan és érthetően beszélünk, egyenletesen lélegzünk, nem kapkodunk a mondanivalóval, nem hadarunk. Képzeljük el, hogy milyen jól fog sikerülni és így is lesz.
Tartsunk főpróbát az előadásból, akár magunknak, akár valamelyik családtagunknak, akár a tükör előtt, próbáljuk el a testtartást, beszédtempót, hangsúlyt.
Légzéstechnika!

Egy banálisnak tűnő tipp, ami jóval többet segít: lélegezzünk mélyeket. Nem mindent megoldó csodaszer, de sokat segíthet.
Előadás közben nézzünk rá a közönségre, ne a „fejek felett akarjunk beszélni”, sokkal inkább válasszunk egy-egy szimpatikus figurát a tömegben, és beszéljünk hozzá. Ettől máris személyesebbé válik az egész.
Az izgalom normális, teljesen egészséges reakció, a jó hír, hogy nélkülözhetetlen a jó szerepléshez. Az egyik kedvenc színészem azt mondta egyszer: „ha nem érzek lámpalázat, nincs is értelme az egésznek, akkor kell abbahagyni.” Valószínűleg igaza van. A lámpalázra szükség van. Egy „jó” lámpaláz maximális teljesítményre teszi képessé a szereplőt. Ugye már nem is olyan szörnyű, így nézve?
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.