Menü

Óraátállítás hamarosan! Mikor és merre kell tekerni a mutatót?

Ismét elérkezik majd az óraátállítás ideje. A nyári időszámítás kezdete 2024. március 31-én vasárnap hajnalban volt, amikor is 2:00 órakor 3:00 órára kellett előre állítani az órát, most pedig a téli időszámítás kezdődik. 2024. október 27-én vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődött, és október utolsó vasárnapjáig tart. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen be kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra. Ezután pedig több óraátállítás nem lesz.

Magyarországon először a 20. század közepén vezették be a tavaszi és a téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban tért vissza az emberek életébe energiamegtakarítási céllal. Az emberek így ugyanis jobban ki tudták használni a napsütéses órákat, és kevesebb áramot használtak.

A nyári időszámításról Európában az Unió hozott szabályt 1997-ben, ekkor lett egységes.

Miért van szükség az óraátállításra?

Az óraátállítást egyrészt az indokolja, hogy március és október között a nappalok hosszabbak, tehát nem kell annyit mesterségesen világítanunk, kevesebb energiára van szükség. Az óraátállítás előnyei és hátrányai vitatottak.

Az egyik legfőbb előny, hogy a napsütéses órák száma pozitívan befolyásolja az emberek hangulatát, a napfény hatására termelődő D-vitamin pedig az egészségünknek is jót tesz. Több országban sokszor hangoztatják, hogy az óraátállítás által csökkent a bűnesetek száma.

Léteznek természetesen ellenvélemények is, ők az óraátállítás hátrányait sorolják, véleményüket azzal támasztják alá, hogy az emberi szervezetre negatív hatással van, ugyanis testünk nem tud gyorsan, könnyen és egyformán alkalmazkodni az új helyzethez, az új időszámításhoz.

Hogyan hat a szervezetünkre az óraátállítás?

Az átállást követő időszakban sokan tapasztalnak alvászavarokat, ami annak köszönhető, hogy felborul a természetes belső ritmusunk, ez pedig koncentrációzavarokhoz és fáradtsághoz vezethet, ami balesetveszélyes lehet.

Az egyórás változás jelentős hatással van az emberi szervezetre. Egyes kutatások szerint a tavaszi óraátállítás utáni első éjszakán nagyjából 40 perccel kevesebbet alszanak az emberek. A szervezetünk megérzi, ha mesterséges módon megbolygatjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk.

Az óraátállítás hatásai miatt akár napokig is szenvedhetünk, hiszen a biológiai óránkat zavarja meg, mely átmeneti kellemetlenséggel jár, s vannak olyanok, akiket komolyabban megvisel, például időseket, kisgyerekeket.

Milyen tüneteket tapasztalhatunk?

A megbolygatott biológiai óra többnyire rossz közérzetet, fejfájást, koncentrációs problémákat, ingerlékenységet okozhat.

A gyerekek esetében érdemes fokozatosan módosítani a napi ritmust, 10-15 perccel eltolni a felkelés, étkezések, lefekvés időpontját, ezt ha lehet már az átállítás előtt napokkal elkezdhetjük, felkészítve erre a gyerekek szervezetét.

Mennyi időt vesz igénybe az átállás?

Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást, ez egyénenként eltérő. A szakértők szerint főleg azoknál a gyerekeknél okoz nagyobb problémát az időeltolódás, akiknek alvásproblémáik, vagy valamilyen fejlődési rendellenességük van, ők sokszor hetekig szenvednek az óraátállítás következményeitől.

Szerencsés, amikor az óraátállítás egybeesik egy hosszabb időszakkal, például hosszú hétvégével, amikor jobban fel tudjuk készíteni a szervezetünket az átállásra.

Villámlás és mennydörgés – tudod, mit kell tenned?

Mindenki találkozott már olyan viharral, ami hangos dörgéssel és villámlással járt, de vajon mindenki tudja e, hogy ilyenkor mit kell tenni?

Ingyenes mammográfiás emlőszűrés is lesz Kapolcson, a Művészetek Völgyében

A Művészetek Völgye Fesztivál ideje alatt idén nemcsak kulturális élményekkel gazdagodhatunk, hanem az egészségünkért is tehetünk. 2025. július 25-én, pénteken a Novartis Hungária Zrt. támogatásával ingyenesen lehet mammográfiás emlőszűrést igénybe venni Kapolcson. A vizsgálatra fesztiváljegy nélkül is be lehet jelentkezni. Olyan 40 és 65 év közötti nőket várnak – legyenek akár helyi lakosok, vagy fesztiválozók –, akik az elmúlt egy évben nem vettek részt ilyen szűrésen.

Miért ilyen sekély a Balaton?

A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.

Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

Fenntarthatóság, kapcsolat és küldetés. Mire szolgál egy közösségi kávéház?

A kihasználatlan publikus épületek és a szabad szobák újraértelmezése egyre népszerűbb irány a rendezvényszervezésben. Az egyik lehetséges forma a közösségi kávéház, amely egyfajta kapcsolódási pontként is működhet. Ez a módszer a költséghatékonyság, a technikai háttér kihasználása és a társadalmi hasznosság szempontjából is előnyös. Ráadásul a legtöbb esetben a kávéházhoz többféle program is kapcsolódik, mint például a zenei estek és a közös vacsorák.