Menü

Rendrakás, a jobb életérzésért és tisztább lélekért

“Hosszú hetekig szortíroztam, válogattam, pakoltam fiókokból ki, fiókokba be, polcokról le, szekrényből ki, szekrénybe be” – ezzel töltöttem a nyári szünetem utolsó részét. Olyan dolgokkal vegyük körbe magunkat, amelyek örömet okoznak és amelyek szükségesek is. Mégis rengeteg felesleges dolgot tárolunk az üveges szekrényben, az alsó fiókokban, vagy éppen a szekrény tetején fogják a port a mindenféle kacatok.

Valahol minden embernek alapvető szükséglete, hogy szép környezetet teremtsünk az otthonunkban vagy a munkahelyünkön, inkább előbbi a fontos. Kapcsolódjunk az érzéseinkhez, ismerjük fel, hogy mire van valójában szükségünk és önismeretet szerezve éljünk tartalmas, örömteli életet, mindeközben tartsunk rendet magunk körül. Önmagunk lelkiállapotának megnyilvánulása a tárgyi környezetünk is, amelyre hatással vagyunk, és amely ránk is hatással van.

Számomra valóságos lelki megtisztulást jelentett végigmenni a folyamaton az otthonomban, átrágni magam a személyes tárgyaimon. Valamint kitakarítani a legapróbb helyekről is az évezredes port. Megszámlálhatatlanul sok fényképpel, felesleges irattal találkozunk ilyenkor, ami még a 10 évvel ezelőtti énünkre is emlékeztet. Rendrakás közben a múlt szinte fojtogatóan rám telepedett. Rengeteg fájdalom került elő a gyerekkorom magányosságából, a kamaszkorom, a gimnázium káoszából és kétségbeesettségéből. A takarítás és a pakolás örömét is az okozza, hogy elérünk valamit, szebbé tesszük a saját környezetünket, amely önmagunk lelkivilágára is hatással van.

A folyamat és a végállapot kettőse?

A takarítás esetén is igaz, hogy a folyamatot dicsérjük ne az eredményt. Azonban itt mégis igaz, hogy a végállapot a legfontosabb, vagyis ha rendet teremtünk magunk körül, az az igazi siker. A befektetett erőfeszítésre koncentrálva megadjuk magunknak azt az érzést, hogy: a kitartásunk győzött. Ennek köszönhetően hosszú távon az önbecsülésünk is megerősödik és csökkennek a negatív gondolatok az emberben. A takarítás és a tisztaság pedig a produktivitásunkra is hatással van. A munka és az öröm kölcsönhatásban vannak egymással, amelyet a rendrakáson keresztül is átélhetünk. Valamint ezáltal tehetünk egy kiegyensúlyozottabb környezetért is önmagunk körül.

Megtisztítom az asztalom, megtisztítom az elmém

A munkakörnyezetünk tisztasága, vagyis az asztalunkon lévő rend szintén fontos. Mondhatni, hogy: “Nagy lépésre szánom el magam a munkát illető felfrissülés terén és már ennek az apróságnak is érzem a hatását. Valamint alapból fegyelem szokott lenni itthon az asztalomon.” Ahelyett, hogy a kanapén elfekve pötyögnék a gépen, egyenes háttal ülök le az asztalhoz, amiről mindent eltávolítok, különös tekintettel a felgyűlt papírokra és fecnikre. Csak a reggeli kakaó marad rajta, a csempe szájú bögrében. Utána persze újratermelődnek a dolgok, fészkelődök a székben, de mindig az asztalnál ülve dolgozok.

A rendrakás bizonyos helyzetekben inspirálhat is, hiszen látunk például egy könyvet, amiből információkat vehetünk át, újból átéljük gyerekkori álmainkat, új ötleteket tanulunk meg, amelyeket alkalmazhatunk a mindennapokban és a későbbiekben. Vagy adott esetben egy teljesen új életszemléletre is rábukkanhatunk a régi könyvek, fecnik és jegyzetek világában. A változás az előttünk lévő holmik átvizsgálásának eredménye volt, és annak, hogy eldöntötték mit tartanak meg az életükben, és mi az, amit elengednek.

Ugyanezt a rendrakást digitálisan is el lehet végezni, átnézhetjük és rendszerezhetjük a számítógépünk mappáit, a telefonunk applikációit és kezdőképernyőjét, valamint különösképpen az e-mailjeinket. A modern világban a digitális munkafelületeink rendbetétele ugyanolyan fontos, mint a fizikai munkaterületünk normális fenntartása. Ha újból és újból azonosítjuk, hogy mit akarunk igazán, mi okoz nekünk örömet és ezek alapján döntjük el, mit teszünk, olyan pozitív nézőpontra teszünk szert, ami megerősít a döntéseinkben. Ha igazán el tudunk merülni valamiben, az örömmel tölt el, és ami örömmel tölt el, abban tudunk igazán elmerülni – ez egyfajta örökös körforgás.

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Út a szabadságba

A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.

Karácsonyi ajándékok az utolsó pillanatban – amikor az idő ellenünk dolgozik

Ismerős helyzet? December közepe van, az adventi naptár már majdnem üres, a város fényei ragyognak, de az ajándéklista még mindig hiányos. Az utolsó pillanatos karácsonyi ajándékvásárlás sokak számára stresszes.