Menü

Így lehet csökkenteni a demencia kockázatát

A demencia kialakulása nagyon is valós veszélyt jelent bárkire nézve. Néhány életmódbeli változtatással viszont sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kockázatát.

A kiegyensúlyozott táplálkozás meghatározó szerepet játszik egészségünk megőrzésében, valamint a cukorbetegség, a szívbetegségek és a rák megelőzésében. Jótékony hatása az agyra is kiterjed. A WHO azt ajánlja, hogy fogyasszunk gyümölcsöt, zöldséget, halat, dióféléket, olívaolajat és kávét, mivel ezek mind csökkentik a demencia kialakulásának kockázatát. Különösen a mediterrán étrendről ismert, hogy csökkenti a kognitív károsodást, mivel alacsony a telített zsírsav-tartalma, de tele van omega-3 zsírsavakkal és antioxidánsokkal.

A WHO egyértelműen a dohányzásról való leszokást ajánlja, mivel az (többek között) a demencia kockázatát is növeli, főleg a 65 év feletti korosztály esetében. Emellett fontos kiemelni, hogy az alkalmanként egy-egy pohár bor vagy sör fogyasztása valószínűleg ártalmatlan, a nagy mennyiségű ivás viszont számtalan egészségügyi problémához vezethet.

Társasági élet

Bár erről a területről még csak kevés kutatás született, az biztos, hogy az egyedüllét hozzájárul a depresszióhoz és a szorongáshoz, illetve valószínűleg a kognitív hanyatláshoz is.

Ha ezeket a veszélyforrásokat kiiktatjuk az életünkből, akkor nagy eséllyel megelőzhetjük a demencia kialakulását. Ráadásul az eredmények szerint az egészséges életmód nemcsak elháríthatja a betegséget, hanem a már kialakult demencia előrehaladását is lassíthatja.

Vannak olyan tényezők, melyek megnövelhetik a demencia kockázatát. Ezek ugyanis mind hozzájárulhatnak a demencia kialakulásához azáltal, hogy befolyásolják a szív- és érrendszerünk egészségét, növelik a stroke kockázatát és rontják agyunk általános egészségi állapotát. Lássuk a listát:

helytelen, kiegyensúlyozatlan étrend, túl sok ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása

kezeletlen halláskárosodás

kezeletlen fogvesztés

a látás romlása, vagy teljes elvesztése

nem megfelelő szájhigiénia, amelynek következtében a kialakuló ínybetegségek általános gyulladást okozhatnak a szervezetben, károsítva az agyat

rossz alvási szokások: nem megfelelő és túl kevés alvás

dohányzás

túlzott alkoholfogyasztás

magas vérnyomás

elhízás

depresszió

mozgáshiány, passzív életmód

cukorbetegség

szociális elszigeteltség, magány

fejsérülés

légszennyezettség

Időskori memóriacsökkenés előbb-utóbb szinte mindenkinél bekövetkezik, de ebben egyéni eltérések tapasztalhatók. Ha ezek az eltérések részben a flavanolok fogyasztásának különbségeiből adódnak, akkor jelentős memóriajavulás érhető el azoknál, akik a 40-es és 50-es éveikben pótolják ezt a tápanyagot az étrendjükben.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.