Menü

Így lehet csökkenteni a demencia kockázatát

A demencia kialakulása nagyon is valós veszélyt jelent bárkire nézve. Néhány életmódbeli változtatással viszont sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kockázatát.

A kiegyensúlyozott táplálkozás meghatározó szerepet játszik egészségünk megőrzésében, valamint a cukorbetegség, a szívbetegségek és a rák megelőzésében. Jótékony hatása az agyra is kiterjed. A WHO azt ajánlja, hogy fogyasszunk gyümölcsöt, zöldséget, halat, dióféléket, olívaolajat és kávét, mivel ezek mind csökkentik a demencia kialakulásának kockázatát. Különösen a mediterrán étrendről ismert, hogy csökkenti a kognitív károsodást, mivel alacsony a telített zsírsav-tartalma, de tele van omega-3 zsírsavakkal és antioxidánsokkal.

A WHO egyértelműen a dohányzásról való leszokást ajánlja, mivel az (többek között) a demencia kockázatát is növeli, főleg a 65 év feletti korosztály esetében. Emellett fontos kiemelni, hogy az alkalmanként egy-egy pohár bor vagy sör fogyasztása valószínűleg ártalmatlan, a nagy mennyiségű ivás viszont számtalan egészségügyi problémához vezethet.

Társasági élet

Bár erről a területről még csak kevés kutatás született, az biztos, hogy az egyedüllét hozzájárul a depresszióhoz és a szorongáshoz, illetve valószínűleg a kognitív hanyatláshoz is.

Ha ezeket a veszélyforrásokat kiiktatjuk az életünkből, akkor nagy eséllyel megelőzhetjük a demencia kialakulását. Ráadásul az eredmények szerint az egészséges életmód nemcsak elháríthatja a betegséget, hanem a már kialakult demencia előrehaladását is lassíthatja.

Vannak olyan tényezők, melyek megnövelhetik a demencia kockázatát. Ezek ugyanis mind hozzájárulhatnak a demencia kialakulásához azáltal, hogy befolyásolják a szív- és érrendszerünk egészségét, növelik a stroke kockázatát és rontják agyunk általános egészségi állapotát. Lássuk a listát:

helytelen, kiegyensúlyozatlan étrend, túl sok ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása

kezeletlen halláskárosodás

kezeletlen fogvesztés

a látás romlása, vagy teljes elvesztése

nem megfelelő szájhigiénia, amelynek következtében a kialakuló ínybetegségek általános gyulladást okozhatnak a szervezetben, károsítva az agyat

rossz alvási szokások: nem megfelelő és túl kevés alvás

dohányzás

túlzott alkoholfogyasztás

magas vérnyomás

elhízás

depresszió

mozgáshiány, passzív életmód

cukorbetegség

szociális elszigeteltség, magány

fejsérülés

légszennyezettség

Időskori memóriacsökkenés előbb-utóbb szinte mindenkinél bekövetkezik, de ebben egyéni eltérések tapasztalhatók. Ha ezek az eltérések részben a flavanolok fogyasztásának különbségeiből adódnak, akkor jelentős memóriajavulás érhető el azoknál, akik a 40-es és 50-es éveikben pótolják ezt a tápanyagot az étrendjükben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.