Menü

Így lehet csökkenteni a demencia kockázatát

A demencia kialakulása nagyon is valós veszélyt jelent bárkire nézve. Néhány életmódbeli változtatással viszont sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kockázatát.

A kiegyensúlyozott táplálkozás meghatározó szerepet játszik egészségünk megőrzésében, valamint a cukorbetegség, a szívbetegségek és a rák megelőzésében. Jótékony hatása az agyra is kiterjed. A WHO azt ajánlja, hogy fogyasszunk gyümölcsöt, zöldséget, halat, dióféléket, olívaolajat és kávét, mivel ezek mind csökkentik a demencia kialakulásának kockázatát. Különösen a mediterrán étrendről ismert, hogy csökkenti a kognitív károsodást, mivel alacsony a telített zsírsav-tartalma, de tele van omega-3 zsírsavakkal és antioxidánsokkal.

A WHO egyértelműen a dohányzásról való leszokást ajánlja, mivel az (többek között) a demencia kockázatát is növeli, főleg a 65 év feletti korosztály esetében. Emellett fontos kiemelni, hogy az alkalmanként egy-egy pohár bor vagy sör fogyasztása valószínűleg ártalmatlan, a nagy mennyiségű ivás viszont számtalan egészségügyi problémához vezethet.

Társasági élet

Bár erről a területről még csak kevés kutatás született, az biztos, hogy az egyedüllét hozzájárul a depresszióhoz és a szorongáshoz, illetve valószínűleg a kognitív hanyatláshoz is.

Ha ezeket a veszélyforrásokat kiiktatjuk az életünkből, akkor nagy eséllyel megelőzhetjük a demencia kialakulását. Ráadásul az eredmények szerint az egészséges életmód nemcsak elháríthatja a betegséget, hanem a már kialakult demencia előrehaladását is lassíthatja.

Vannak olyan tényezők, melyek megnövelhetik a demencia kockázatát. Ezek ugyanis mind hozzájárulhatnak a demencia kialakulásához azáltal, hogy befolyásolják a szív- és érrendszerünk egészségét, növelik a stroke kockázatát és rontják agyunk általános egészségi állapotát. Lássuk a listát:

helytelen, kiegyensúlyozatlan étrend, túl sok ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása

kezeletlen halláskárosodás

kezeletlen fogvesztés

a látás romlása, vagy teljes elvesztése

nem megfelelő szájhigiénia, amelynek következtében a kialakuló ínybetegségek általános gyulladást okozhatnak a szervezetben, károsítva az agyat

rossz alvási szokások: nem megfelelő és túl kevés alvás

dohányzás

túlzott alkoholfogyasztás

magas vérnyomás

elhízás

depresszió

mozgáshiány, passzív életmód

cukorbetegség

szociális elszigeteltség, magány

fejsérülés

légszennyezettség

Időskori memóriacsökkenés előbb-utóbb szinte mindenkinél bekövetkezik, de ebben egyéni eltérések tapasztalhatók. Ha ezek az eltérések részben a flavanolok fogyasztásának különbségeiből adódnak, akkor jelentős memóriajavulás érhető el azoknál, akik a 40-es és 50-es éveikben pótolják ezt a tápanyagot az étrendjükben.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?