Bajt jelez a lisztérzékenység miatti hirtelen hízás

Habár a cöliákia (lisztérzékenység) szerteágazó tüneteket produkálhat, az érintett gyerekek rendszerint soványak, végtagjaik vékonyak, emellett a rossz felszívódás miatt feltűnően előredomborodó "pókhas" jellemző rájuk.

A gluténmentes étkezésre való átállás után, ahogy szervezetük is regenerálódik, testalkatuk is jelentős változáson megy keresztül: sokan akár jelentősebb túlsúlyt is felszednek az új étrend mellett.

A cöliákia autoimmun betegség, az érintetteknél a bélbolyhok károsodása miatt rossz felszívódás jellemző. A diagnózist megelőzően hiába eszik változatosan a lisztérzékeny gyermek, a vitaminok, ásványi anyagok és egyéb fontos tápanyagok nem tudnak megfelelően hasznosulni a szervezetében, emiatt fogyás jelentkezik. A bélbolyhok károsodását a búzában, az árpában és a rozsban található fehérje, a glutén okozza, ha ezt kiiktatjuk az étrendből, idővel a bélbolyhok regenerálódnak, és a gyermek megfelelően fog fejlődni. A cöliákia vérvizsgálattal és endoszkópos vizsgálattal diagnosztizálható, a gluténmentes diétát csak ezt követően szabad megkezdeni!

Fogyástól a hízásig

A gluténmentes étkezésre áttérő cöliákiás gyerekekre jellemző, hogy feltűnően jó az étvágyuk, és ahogyan a diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, a tápanyagok is megfelelően tudnak hasznosulni a szervezetükben. Ilyenkor kell nagyon résen lenniük a szülőnek, hogy a megfelelő tápanyagok tudjanak hasznosulni. A leggyakoribb hiba, hogy búzaliszt helyett a főzés során csak a magas szénhidráttartalmú, alacsony rosttartalmú, leggyakrabban burgonya- vagy kukoricakeményítőt tartalmazó gluténmentes lisztkeverékeket, vagy a szintén szénhidrátban gazdag riszlisztet használjuk. Ezzel már önmagában is megemeljük a napi szénhidrát mennyiséget, de ha emellett a gyermek napközben sokat nassol (szintén ezekkel a lisztekkel és cukorral készült süteményeket, sós rágcsákat), és ezzel együtt még keveset is mozog, akkor a kezdeti kedvező súlygyarapodás hamar az elhízás felé fog eltolódni.

Apró változtatásokkal új étrend

Tervezzük meg a gyermek napi étkezéseit: egy nap lehetőleg ötször egyen (ebből három nagy és két kisebb étkezés)!

Az étrend alapját a felsorolt, lassú felszívódású gabonák, zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok és tejtermékek képezzék.

Sok esetben már azzal jelentős súlycsökkenést lehet elérni, ha a gyereket a korábban megszokott, szénhidrátban gazdag nassolásról leszoktatjuk, és helyette egészségesebb alternatívákat - például gyümölcsöket, olajos magvakat, otthon készített túrókrémet, zabkását, zabkekszet, kölesgyolyót - kínálunk. A rostbevitelt növelni tudjuk, ha az ételeket vagy az otthon sütött kenyereket útifű maghéjjal vagy chia maggal dúsítjuk. A gyermek étrendjét változatossá tehetjük az álgabonák - hajdina, amaránt, quinoa, köles - beiktatásával, amelyek szintén jelentős rostforrások.

Cukrozott üdítők helyett vizet, házi készítésű gyümölcsteákat - nyáron lehűtve - vagy valódi gyümölccsel ízesített ásványvizet adhatunk.

A táplálkozás mellett fontos a rendszeres testmozgást - legalább napi fél órát - is a gyermek napirendjébe iktatni.

Ha a súlygyarapodást egyértelműen a túl magas szénhidráttartalmú étrend okozza, akkor ennek csökkentése a célunk, de nem drasztikus és hirtelen fogyókúrával, hanem lassú és tartós életmódváltással. Gluténmentes étkezés mellett is teljes értékű étrendet kell összeállítani a gyerekeknek, ezért a szénhidrátokat nem kiiktatni, hanem helyettesíteni kell lassú felszívódású, magas rosttartalmú és természetesen gluténmentes gabonafélékkel.

E célból jó választás, ha a sütés és főzés során az ételeket teljes kiőrlésű barna rizsliszt, gluténmentes zabpehelyliszt, kókusz, mandula, gesztenye, szezámmag, hajdina, csicseriborsó, köles vagy cirokliszt felhasználásával készítjük.