A hála fontossága a mindennapokban
- Dátum: 2024.09.19., 03:19
- Majernyik Szilvia
- képek:pexels.com
- boldogsághormon, empátia, hála, hála napló, hétköznapok, meditáció, mentális egészség, szociális kapcsolatok
Fontos figyelnünk a mindennapokban arra, hogy pozitív ingerek is érjék az elménket, és meg tudjuk élni a boldog pillanatokat, hiszen a sok inger és nehézség miatt sokszor úgy érezhetjük, hogy semmi jó nem történik velünk, pedig ez a legtöbb esetben nem igaz. Emiatt érdemes beépítenünk a hála gyakorlását a napi rutinunkba, amelynek segítségével tudatosan reflektálhatunk a velünk történt pozitív dolgokra.

A hála nem csak köszönetet jelent, ez inkább egy érzelem, amelyet annak kifejezésére és megélésére használunk, amikor elkezdjük értékelni a kellemes dolgokat és számunkra kedves személyeket az életünkben, amely dolgok boldogsághormonokat szabadíthatnak fel. Ez tehát nem egy egyszerű illemből elmondott „köszönöm”, hanem egy érzelmi reakció, aminek segítségével könnyen elmélyíthetjük a kapcsolatainkat másokkal, illetve javíthatjuk az önképünket is.
Többféle módszerrel is beépíthetjük a mindennapjainkba azt, hogy tudatosítsuk miért is vagyunk hálásak aznap, vagy esetleg összességében az életünkben. Készíthetünk hálanaplót, ami többféleképpen is kinézhet. A legegyszerűbb megoldás, ha fogunk egy füzetet, esetleg a naptárunkat, és minden nap leírunk 4-5 dolgot, amiért hálásak voltunk aznap. Ha szeretnénk kreatívabbak lenni, akkor kidekorálhatunk egy befőttesüveget, amibe színes cetlikre írva dobáljuk bele, hogy miért voltunk hálásak.
Ezt év végén akár fel is lehet bontani, és felragasztani egy nagyobb lapra, ami látványosan mutathat akár dekorációként is, és mindig mosolyt csalhat az arcunkra, ha elsétálunk mellette. Ha erre nincsen időnk, első lépésként az is elég lehet, ha tudatosítjuk magunkban azt, hogy fontos mások számára verbálisan kifejezni hálánkat olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek esetleg mindennaposok, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, pedig jól esnek nekünk. Meditáció segítségével is megélhetjük mélyebben a hálát, ilyenkor fókuszáljunk az életünk pozitív aspektusaira, és próbáljunk meg elmélyülni bennük, sorra venni mi az, amitől boldognak érezzük magunkat.

Ugyan apróságnak tűnhet a hála tudatosítása, sőt azt gondolhatjuk, hogy felesleges, hiszen elég, ha az adott jó érzést ott helyben megéljük, mégis számos mentális és élettani pozitív hatása van ennek a folyamatnak. Segít abban, hogy a pozitív érzelmeink száma megnövekedjen, és ezeket megfelelően meg tudjuk élni, amely az érzelmi intelligencia és az empátia fejlődését is elősegítheti.
Csökkenti a stresszt, mivel elvonja a figyelmünket a negatív gondolatokról, és a boldog impulzusok megélésével könnyebb megbocsájtani magunknak, és elengedni a nyomasztó érzéseket. Bizonyos esetekben ez még az alvásminőséget is javíthatja, hiszen kevesebb aggodalommal fekszünk le aludni, ami miatt nyugodtabb álmaink lehetnek. A szociális kapcsolataink is javulhatnak, esetlegesen könnyebben alakíthatunk ki új barátságokat, mivel a hála gyakorlásának segítségével nyitottabbak lehetünk mások irányába, esetleg képesek leszünk érzelmileg jobban elmélyíteni a kapcsolatainkat.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.