Normális, ha magunkban beszélünk?
- Dátum: 2024.09.18., 04:16
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- belső dialógus, belső hang, diskurál, kommunikáció, magába beszél, magabiztos, magunkkal való kommunikáció, mentális probléma, pozitív, szakértők, szociális
Előfordul, hogy beszélünk magunkban? Semmi ok az aggodalomra, igazából egészséges szokás.
Mind beszélünk magunkban, olykor vagy a fejünkben vagy hangosan zajlik ilyenkor egy párbeszéd saját magunkkal. Vannak, akik kifejezetten szokásként művelik és észre sem veszik, hogy magukban motyognak, mások csak gondolatban diskurálnak. A jó hír az, hogy nincs semmi baj a mentális egészségünkkel, ha mi is ezt tesszük.
Szakértők szerint magunkba beszélni olyan szokás, ami kifejezetten jót is tehet a lelki egyensúlynak és megváltoztathatja az életünket.
Miért beszélünk magunkban?
Vannak időszakok, amikor szükségünk van rá, hogy „meghallgassuk magunkat” – hallgassunk a saját belső hangunkra. Lehetséges, hogy azért beszélünk magunkban, mert nálunk jobban senki sem ért meg bennünket.
Akkor nem vagyunk ettől bolondok? Természetesen nem!
Pszichológusok szerint erre lehetőségként kellene tekinteni, amelynek segítségével kialakíthatunk egy szeretetteljesebb belső dialógust önmagunkkal. A szakember szerint, ha ezt a belső hangot nem kritikussá, hanem kedvesebbé tesszük, megváltozhatjuk az egész életünket pozitív irányban.
Ha sikerül pozitívabb irányba terelni a negatív belső monológokat, párbeszédeket önmagunkkal, akkor jelentős mértékben javíthatunk a mentális állapotunkon, ez pedig a másokkal való kommunikációra is kihathat.
Ha azonban a magunkkal való beszélgetés negatív irányba visz – akár szociális, akár érzelmi értelemben -, akkor már gondok vannak. A mentális probléma valahol itt kezdődik.
Mikor rossz, ha magunkban beszélünk?
Akkor, ha túlságosan sok, vagy túlságosan látványos, ahogy magunkkal társalgunk, vagy pedig negatív, önbizalomhiányos gondolatokat erősítünk magunkban.
Vajon sűrűn beszélnek magukban az emberek?
Ha megkérdezzük magunkat vagy akár másokat – családtagokat, barátokat -, rá fogunk jönni, hogy a válasz egy határozott igen. Mindenki beszél magában, ha ezt tesszük, még nem jelenti azt, hogy mentális problémánk lenne.
Az önmagunkkal való kommunikáció egyik legjobb módja, ha az számunkra igazi lökést ad, hogy sikeresebben hajtsuk végre az előttünk álló feladatokat. Biztosítani kell magunkat arról, hogy meg tudjuk csinálni, képesek vagyunk rá. Így tesz a magunkkal való beszélgetés erősebbé és magabiztosabbá!
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?
A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen
A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei
A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.
A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek
A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.