Menü
  • Elme és lélek
  • Normális, ha magunkban beszélünk?

Normális, ha magunkban beszélünk?

Előfordul, hogy beszélünk magunkban? Semmi ok az aggodalomra, igazából egészséges szokás.

Mind beszélünk magunkban, olykor vagy a fejünkben vagy hangosan zajlik ilyenkor egy párbeszéd saját magunkkal. Vannak, akik kifejezetten szokásként művelik és észre sem veszik, hogy magukban motyognak, mások csak gondolatban diskurálnak. A jó hír az, hogy nincs semmi baj a mentális egészségünkkel, ha mi is ezt tesszük.

Szakértők szerint magunkba beszélni olyan szokás, ami kifejezetten jót is tehet a lelki egyensúlynak és megváltoztathatja az életünket.

Miért beszélünk magunkban?

Vannak időszakok, amikor szükségünk van rá, hogy „meghallgassuk magunkat” – hallgassunk a saját belső hangunkra. Lehetséges, hogy azért beszélünk magunkban, mert nálunk jobban senki sem ért meg bennünket.

Akkor nem vagyunk ettől bolondok? Természetesen nem!

Pszichológusok szerint erre lehetőségként kellene tekinteni, amelynek segítségével kialakíthatunk egy szeretetteljesebb belső dialógust önmagunkkal. A szakember szerint, ha ezt a belső hangot nem kritikussá, hanem kedvesebbé tesszük, megváltozhatjuk az egész életünket pozitív irányban.

Ha sikerül pozitívabb irányba terelni a negatív belső monológokat, párbeszédeket önmagunkkal, akkor jelentős mértékben javíthatunk a mentális állapotunkon, ez pedig a másokkal való kommunikációra is kihathat.

Ha azonban a magunkkal való beszélgetés negatív irányba visz – akár szociális, akár érzelmi értelemben -, akkor már gondok vannak. A mentális probléma valahol itt kezdődik.

Mikor rossz, ha magunkban beszélünk?

Akkor, ha túlságosan sok, vagy túlságosan látványos, ahogy magunkkal társalgunk, vagy pedig negatív, önbizalomhiányos gondolatokat erősítünk magunkban.

Vajon sűrűn beszélnek magukban az emberek?

Ha megkérdezzük magunkat vagy akár másokat – családtagokat, barátokat -, rá fogunk jönni, hogy a válasz egy határozott igen. Mindenki beszél magában, ha ezt tesszük, még nem jelenti azt, hogy mentális problémánk lenne.

Az önmagunkkal való kommunikáció egyik legjobb módja, ha az számunkra igazi lökést ad, hogy sikeresebben hajtsuk végre az előttünk álló feladatokat. Biztosítani kell magunkat arról, hogy meg tudjuk csinálni, képesek vagyunk rá. Így tesz a magunkkal való beszélgetés erősebbé és magabiztosabbá!

  • A rovat további cikkei

Mi alapján rangsoroljuk az emlékeinket?

Az emberi tudat és a korábban történt események tömkelege leginkább egy állandóan változó hálóra hasonlít. Ebben bizonyos csomópontok erősebben, mások halványabban kapcsolódnak. Az, hogy miért maradnak meg egyes élmények kristálytisztán emlékezetünkben, míg mások szinte azonnal elhalványulnak, számos tényező együttes hatásának eredménye, melyek az életünk során alakulnak ki.

SQ – azaz a szociális intelligencia

Ismerjük az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát, de mi a helyzet a szociális intelligenciával? Nézzük, mit takar ez a kifejezés.

Fesztiválszezon introvertáltként – így élvezheted te is!

A fesztiválszezon sokak számára a nyár csúcspontja, ám az introvertált embereknek gyakran inkább kimerítő, mint feltöltő élményt jelent. Tényleg ki kell maradniuk a bulikból, ha nem bírják a tömeget és a zajt? Nem! Néhány tudatos lépéssel és saját határaink tiszteletben tartásával a fesztiválok számukra is igazi élménnyé válhatnak.

Félek a gyermekvállalástól – Társadalmi nyomás és bizonytalanság

Sokan eljutunk életük egy olyan pontjára, amikor felmerül a kérdés a szülőséggel kapcsolatban. Lehet, hogy még nem érzed magad felkészültnek, vagy épp a párod sürget, miközben te egyre bizonytalanabb vagy. Az elköteleződéstől való rémület gyakoribb, mint hinnénk és ez a kétely gyakran a családalapítással is összefügg. Viszont nem jelenti azt, hogy veled bármi baj lenne, ha nem akarsz azonnal csemetéket magad köré.

Szorongás kezdődő jelei

A kezdődő szorongás jelei lehetnek testi és pszichés tünetek is. Fizikailag jelentkezhet szapora szívverés, légszomj, izzadás, hasfájás, emésztési problémák, izomfeszülés és remegés. Pszichésen pedig a szorongásos tünetek közé tartozik az állandó aggódás, a fáradtság, az ingerlékenység, a koncentrációs nehézségek, alvászavarok, és akár a pánikrohamok is.