Távoli munkavégzés: mit jelent és hogyan csináljuk?

Remote, azaz távoli munkavégzés. Nem kifejezetten home office, de nem is távmunka. Munka Amerikában, az Egyesült Királyságban? Miről van szó, hogyan csináljuk jól a gyakorlatban, és milyen háttere van ennek a munkavégzésnek?

Mi az, hogy „remote”?

A sokak által használt home office (magyarul: otthoni munkavégzés) kifejezés mögött a gyakorlatban nem feltétlenül csak otthonról történő bedolgozás állhat. Előfordul, hogy a munkáltató a munkavégzés helyének megválasztását az alkalmazott részére úgy engedi át, hogy a döntésétől függően nem csak otthonról, hanem akár a vidéki nyaralójából vagy külföldről is dolgozhat, ezeket váltogatva is. Ilyen esetekben helyesebb talán a „remote” kifejezés használata, amely azt jelenti magyarul, hogy „távoli”. Erre a munkavégzésre a digitális technológiák, számítógépek, okostelefonok, laptopok, VDI rendszerek és az internet segítségével van lehetőség, az adott cég telephelyétől függetlenül.

Ezt ugyanakkor nem szabad keverni a távmunka fogalmával, amely sokkal inkább a távolról történő bedolgozást jelenti, ennek van egy rögzített napi száma egy évre előremenőleg. Ha pedig az otthonról történő munkavégzést a munkáltató telephelyéről történő dolgozással kombinálják, az hibrid tevékenységnek minősül. Amennyiben a munkáltató nem szűkíti le a munkavállaló választási szabadságát abban a tekintetben, hogy a szerződésben meghatározott helyen kívül honnan dolgozhat, akkor inkább „remote” munkavégzésről van szó. Persze előfordulhat, hogy a munkavállalók többsége ez esetben is nagyrészt otthonról teljesíti a műszakokat.

A gyakorlatban a remote munkavégzés szorosan kapcsolódik a digitális nomád kifejezéshez, vagyis gyakorlatban olyan ember, aki adott esetben egy Egyesült Államokbeli, Egyesült Királyságbeli cégnek dolgozik távolról, a saját szobája sarkából. A fizetését a külföldi cég utalja, viszont az alkalmazott, vagyis az egyén a hazai piacon költi el a pénzt, hiszen itthon él.

Mik a jellemzői ezen munkáknak?

Önmagában nem elegendő, hogy a munkáltató lehetővé teszi a távolról történő munkavégzést. Ezzel együtt számos más kapcsolódó (jogi) kérdést is át kell gondolni és szükség szerint szabályozni kell:

A munkaeszközök és a munkavégzés feltételeinek biztosításában a munkáltató köteles az ehhez szükséges feltételeket biztosítani, ez amolyan alapszabály. Továbbá a munkáltató köteles az alkalmazottnak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ebbe beleértendő a munkavégzési eszközök, internet, telefon, laptop stb. biztosítása, illetve költségtérítése is. Következésképpen ki kell alakítani egy gyakorlatot arra, hogy ilyen esetben milyen eszközöket és hogyan biztosít a munkáltató a munkavállaló részére.

A gyakorlatban a remote jobok esetén ezt pénzben térítik vissza, a fizetés részeként, és az eszközök terén, vagyis számítógép/laptop az alkalmazott a sajátját használja. A munkaidő-nyilvántartást, ennek rendjét, a munkaidő-beosztást interneten kell ilyen esetekben megadni, minden bizonnyal egy online platformon keresztül. A műszak időtartamát pedig a cég szabja meg, hogy 4-6-8 órás munkavégzésről van szó, vagy pedig teljesítményalapú munkáról. Ugyanis a munkavállalók többsége távoli munkák esetén teljesítményre, azaz darabszámra dolgozik, tehát a pénzt a leadott szöveges anyagok után kapja. Vagy egy online rendszerbe lép be, ami jelzi neki a munkaidőt, a pihenőidőt, itt veszi ki az ember a szüneteket, tart kapcsolatot másokkal, adott esetben a főnökével is, és távoli eléréssel dolgozik.

Örök kérdés az is, hogy a remote jobok esetén az egyén alkalmazott, vagy alvállalkozó? Milyen szerződést kötnek az emberek? A legtöbb külföldi állást úgy hirdetik meg, hogy az ember alkalmazotti jogviszonyba kerül, a külföldi feltételek szerint adózik, viszont a mindenki által ismert társadalombiztosítást magának fizeti, hiszen Magyarországon él.

Kérdéses témakör a munkavédelem és az adatvédelem is. Hiszen például ilyen munkák esetén a gyakorlatban nincs munkahelyi baleset, üzemi baleset, még akkor sem ha mondjuk a túl sok gépeléstől megrándul a kezem. A gyakorlatban ez igazából semmit sem jelent. Adatvédelem esetén pedig adódik a kérdés, hogy hol tartják az alkalmazottat számon, egy magyar fiatal megadja minden adatát egy amerikai cégnek, így tudják a telefonszámát, a lakcímét, határokon átnyúló módon adott esetben képet is fel kell töltenem magamról. Ezen dolgok sokszor kérdésesek, visszaélhetnek az adataimmal, azon embereket akik megkapják az adataim, soha nem is látom személyesen, nem is ismerem, de mégis tudnak rólam rengeteg dolgot.

Szabadság és magányosság kettőse

Összességében látható, hogy a távoli munkavégzéssel a cégek, és az alkalmazottak is az önállóbb és rugalmasabb munkarend előnyeit élvezik, ez azonban bizonyos kihívások forrása is lehet. A legfőbb probléma, ami egyben előny is a szociális elszigeteltség, azaz az otthonról dolgozó emberek nem érintkeznek másokkal, nincsenek munkahelyi intrikák, beszélgetések. A legtöbb klasszikus remote job monoton, hétről hétre ugyanaz, az alkalmazottak pedig megkeresik, hogy hogyan tehetik könnyebbé a saját életüket is, tehát hogyan könnyíthetik meg a saját dolgukat mikor dolgoznak. Szintén probléma lehet a szabálytalan munkaidőből, például egy távolról dolgozó újságíró, aki teljesítményre ír cikket egész nap dolgozhat az írásával, nincs igazi munkaidő, a magánélet és a munka közötti egyensúly felborul. Az otthoni életmód mellett fontos, hogy az ember ne veszítse el a kapcsolatát a külvilággal, más emberekkel, fizikálisan is edzésben maradjon.