Menü

Most akkor mennyi az annyi?

Számtalan cikk és tanulmány látott már napvilágot a koffeinfogyasztással kapcsolatban.

Utánanéztünk, mennyi a biztonságosan elfogyasztható napi koffeinmennyiség.

Kutatások bizonyítják, hogy a koffein csökkenti a depressziót és a béldaganatok kialakulásának kockázatát, növeli a sportteljesítményt, ugyanakkor igaz az is, hogy felelőtlenül fogyasztva növeli a stresszt, a csontritkulás és a szívproblémák esélyét.

A koffein a központi idegrendszerre és az agyra tehát élénkítő hatással van, továbbá gyorsítja a légzést és az anyagcserét, segít felszabadítani az elraktározott zsírt, ezáltal zsírégető hatása is van. Egy sportolókkal végzett vizsgálat szerint a koffein közvetlen metabolikus hatást gyakorol az izmokra, ezáltal növelve az állóképességet.

Vajon mennyi is az annyi, mennyit igyunk belőle és mikor?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság koffeinnel kapcsolatos eddigi legalaposabb kockázatelemzése szerint 200 mg koffein elfogyasztása még nem jelent kockázatot a felnőttek egészségére. A szakértők feltételezése szerint a 3 mg/testtömeg kg mennyiség (vagyis például egy 20 kilós gyermek számára egy kis tábla tejcsoki és egy csésze tea) számukra sem jár kockázattal.

Mi történik a testünkben koffeinfogyasztás után? Mennyi az egészséges napi koffeinadag?

Az Európai Unióban a következő értékek között mozog az átlagos napi koffeinbevitel korcsoportonként:

Idősek (75 év+): 22-417 mg, (65-75 év): 23-362 mg

Felnőttek (18-65 év): 37-319 mg

Serdülők (10-18 év): 0,4-1,4 g/testtömeg kg

Gyermekek (3-10 év): 0,2-2 mg/testtömeg kg

Kisdedek (12-36 hónap): 0,2-1 mg/testtömeg kg

A legtöbb koffeint Dániában, Hollandiában, Németországban és Belgiumban, a legkevesebbet pedig Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Spanyolországban fogyasztják a felnőttek. Az európai országok többségében a felnőttek vonatkozásában a kávé a legjelentősebb koffeinforrás.

Írországban és az Egyesült-Királyságban tea formájában kerül a szervezetbe a koffein legjelentősebb hányada, a serdülőknél inkább a csokoládé, a kávé, a tea, az energiaital és a kólafélék jönnek szóba.

Mivel ma már sok olyan termék is létezik, amely tartalmaz koffeint és nem is feltétlen gondolnánk róla, így könnyen előfordulhat, hogy az ajánlott napi bevitelt túlhaladjuk. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a koffein megtalálható a különböző energia-és sportitalokban, egyes gyógyszerekben, kávéban, teában, csokiban, valamint a guaranát tartalmazó italokban is.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?