Menü

Most akkor mennyi az annyi?

Számtalan cikk és tanulmány látott már napvilágot a koffeinfogyasztással kapcsolatban.

Utánanéztünk, mennyi a biztonságosan elfogyasztható napi koffeinmennyiség.

Kutatások bizonyítják, hogy a koffein csökkenti a depressziót és a béldaganatok kialakulásának kockázatát, növeli a sportteljesítményt, ugyanakkor igaz az is, hogy felelőtlenül fogyasztva növeli a stresszt, a csontritkulás és a szívproblémák esélyét.

A koffein a központi idegrendszerre és az agyra tehát élénkítő hatással van, továbbá gyorsítja a légzést és az anyagcserét, segít felszabadítani az elraktározott zsírt, ezáltal zsírégető hatása is van. Egy sportolókkal végzett vizsgálat szerint a koffein közvetlen metabolikus hatást gyakorol az izmokra, ezáltal növelve az állóképességet.

Vajon mennyi is az annyi, mennyit igyunk belőle és mikor?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság koffeinnel kapcsolatos eddigi legalaposabb kockázatelemzése szerint 200 mg koffein elfogyasztása még nem jelent kockázatot a felnőttek egészségére. A szakértők feltételezése szerint a 3 mg/testtömeg kg mennyiség (vagyis például egy 20 kilós gyermek számára egy kis tábla tejcsoki és egy csésze tea) számukra sem jár kockázattal.

Mi történik a testünkben koffeinfogyasztás után? Mennyi az egészséges napi koffeinadag?

Az Európai Unióban a következő értékek között mozog az átlagos napi koffeinbevitel korcsoportonként:

Idősek (75 év+): 22-417 mg, (65-75 év): 23-362 mg

Felnőttek (18-65 év): 37-319 mg

Serdülők (10-18 év): 0,4-1,4 g/testtömeg kg

Gyermekek (3-10 év): 0,2-2 mg/testtömeg kg

Kisdedek (12-36 hónap): 0,2-1 mg/testtömeg kg

A legtöbb koffeint Dániában, Hollandiában, Németországban és Belgiumban, a legkevesebbet pedig Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Spanyolországban fogyasztják a felnőttek. Az európai országok többségében a felnőttek vonatkozásában a kávé a legjelentősebb koffeinforrás.

Írországban és az Egyesült-Királyságban tea formájában kerül a szervezetbe a koffein legjelentősebb hányada, a serdülőknél inkább a csokoládé, a kávé, a tea, az energiaital és a kólafélék jönnek szóba.

Mivel ma már sok olyan termék is létezik, amely tartalmaz koffeint és nem is feltétlen gondolnánk róla, így könnyen előfordulhat, hogy az ajánlott napi bevitelt túlhaladjuk. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a koffein megtalálható a különböző energia-és sportitalokban, egyes gyógyszerekben, kávéban, teában, csokiban, valamint a guaranát tartalmazó italokban is.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.