Menü

Most akkor mennyi az annyi?

Számtalan cikk és tanulmány látott már napvilágot a koffeinfogyasztással kapcsolatban.

Utánanéztünk, mennyi a biztonságosan elfogyasztható napi koffeinmennyiség.

Kutatások bizonyítják, hogy a koffein csökkenti a depressziót és a béldaganatok kialakulásának kockázatát, növeli a sportteljesítményt, ugyanakkor igaz az is, hogy felelőtlenül fogyasztva növeli a stresszt, a csontritkulás és a szívproblémák esélyét.

A koffein a központi idegrendszerre és az agyra tehát élénkítő hatással van, továbbá gyorsítja a légzést és az anyagcserét, segít felszabadítani az elraktározott zsírt, ezáltal zsírégető hatása is van. Egy sportolókkal végzett vizsgálat szerint a koffein közvetlen metabolikus hatást gyakorol az izmokra, ezáltal növelve az állóképességet.

Vajon mennyi is az annyi, mennyit igyunk belőle és mikor?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság koffeinnel kapcsolatos eddigi legalaposabb kockázatelemzése szerint 200 mg koffein elfogyasztása még nem jelent kockázatot a felnőttek egészségére. A szakértők feltételezése szerint a 3 mg/testtömeg kg mennyiség (vagyis például egy 20 kilós gyermek számára egy kis tábla tejcsoki és egy csésze tea) számukra sem jár kockázattal.

Mi történik a testünkben koffeinfogyasztás után? Mennyi az egészséges napi koffeinadag?

Az Európai Unióban a következő értékek között mozog az átlagos napi koffeinbevitel korcsoportonként:

Idősek (75 év+): 22-417 mg, (65-75 év): 23-362 mg

Felnőttek (18-65 év): 37-319 mg

Serdülők (10-18 év): 0,4-1,4 g/testtömeg kg

Gyermekek (3-10 év): 0,2-2 mg/testtömeg kg

Kisdedek (12-36 hónap): 0,2-1 mg/testtömeg kg

A legtöbb koffeint Dániában, Hollandiában, Németországban és Belgiumban, a legkevesebbet pedig Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Spanyolországban fogyasztják a felnőttek. Az európai országok többségében a felnőttek vonatkozásában a kávé a legjelentősebb koffeinforrás.

Írországban és az Egyesült-Királyságban tea formájában kerül a szervezetbe a koffein legjelentősebb hányada, a serdülőknél inkább a csokoládé, a kávé, a tea, az energiaital és a kólafélék jönnek szóba.

Mivel ma már sok olyan termék is létezik, amely tartalmaz koffeint és nem is feltétlen gondolnánk róla, így könnyen előfordulhat, hogy az ajánlott napi bevitelt túlhaladjuk. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a koffein megtalálható a különböző energia-és sportitalokban, egyes gyógyszerekben, kávéban, teában, csokiban, valamint a guaranát tartalmazó italokban is.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.

Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.