Most akkor mennyi az annyi?
- Dátum: 2024.09.09., 20:24
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- cikk, csokoládé, élénkít, Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, guarana, kávé, kockázatelemzés, koffeinfogyasztás, koffeinmennyiség, korcsoport, tanulmány, tea
Számtalan cikk és tanulmány látott már napvilágot a koffeinfogyasztással kapcsolatban.
Utánanéztünk, mennyi a biztonságosan elfogyasztható napi koffeinmennyiség.
Kutatások bizonyítják, hogy a koffein csökkenti a depressziót és a béldaganatok kialakulásának kockázatát, növeli a sportteljesítményt, ugyanakkor igaz az is, hogy felelőtlenül fogyasztva növeli a stresszt, a csontritkulás és a szívproblémák esélyét.
A koffein a központi idegrendszerre és az agyra tehát élénkítő hatással van, továbbá gyorsítja a légzést és az anyagcserét, segít felszabadítani az elraktározott zsírt, ezáltal zsírégető hatása is van. Egy sportolókkal végzett vizsgálat szerint a koffein közvetlen metabolikus hatást gyakorol az izmokra, ezáltal növelve az állóképességet.
Vajon mennyi is az annyi, mennyit igyunk belőle és mikor?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság koffeinnel kapcsolatos eddigi legalaposabb kockázatelemzése szerint 200 mg koffein elfogyasztása még nem jelent kockázatot a felnőttek egészségére. A szakértők feltételezése szerint a 3 mg/testtömeg kg mennyiség (vagyis például egy 20 kilós gyermek számára egy kis tábla tejcsoki és egy csésze tea) számukra sem jár kockázattal.
Mi történik a testünkben koffeinfogyasztás után? Mennyi az egészséges napi koffeinadag?
Az Európai Unióban a következő értékek között mozog az átlagos napi koffeinbevitel korcsoportonként:
Idősek (75 év+): 22-417 mg, (65-75 év): 23-362 mg
Felnőttek (18-65 év): 37-319 mg
Serdülők (10-18 év): 0,4-1,4 g/testtömeg kg
Gyermekek (3-10 év): 0,2-2 mg/testtömeg kg
Kisdedek (12-36 hónap): 0,2-1 mg/testtömeg kg

A legtöbb koffeint Dániában, Hollandiában, Németországban és Belgiumban, a legkevesebbet pedig Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Spanyolországban fogyasztják a felnőttek. Az európai országok többségében a felnőttek vonatkozásában a kávé a legjelentősebb koffeinforrás.
Írországban és az Egyesült-Királyságban tea formájában kerül a szervezetbe a koffein legjelentősebb hányada, a serdülőknél inkább a csokoládé, a kávé, a tea, az energiaital és a kólafélék jönnek szóba.
Mivel ma már sok olyan termék is létezik, amely tartalmaz koffeint és nem is feltétlen gondolnánk róla, így könnyen előfordulhat, hogy az ajánlott napi bevitelt túlhaladjuk. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a koffein megtalálható a különböző energia-és sportitalokban, egyes gyógyszerekben, kávéban, teában, csokiban, valamint a guaranát tartalmazó italokban is.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.